2003. augusztus. 13. 11:44
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
Bővítené az élettársi jogokat az Igazságügyi Minisztérium
Az Igazságügyi Minisztérium jelenleg nem tervezi, hogy lehetőséget adjon az egyneműeknek házasodásra, ám az élettársi jogokat nemi hovatartozástól függetlenül jelentősen bővíteni kívánja.
Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) formálódó koncepciója szerint az élettársi kapcsolatból származna például el tartáshoz való és lakáshasználati jog - mondta el az MTI-nek a tárca magát megnevezni nem kívánó szakértője, akit a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöki székéből rendelték az IM-be. Ugyanakkor a tervek szerint a gyermek közös örökbefogadása, az egymás utáni törvényes öröklési jog vagy a névviselési jog csak a házastársakat illetné meg a jövőben is.
Az új Ptk. közigazgatási egyeztetésre alkalmas szakértői tervezetének 2005 szeptemberére kell elkészülnie. A tárcaközi egyeztetés pedig további egy-másfél évet is igénybe vehet - vélekedetett a szakember, aki szerint "mire a végére érünk a Ptk. kodifikációjának, a gyors, nemzetközi folyamatokat figyelembe véve még az is elképzelhető, hogy napirendre kerül a többletjogokat rögzítő bejegyzett párkapcsolat intézménye. Mindez politikai döntést igényel, a szakértő csak annyit állapíthat meg, hogy a regisztrált párkapcsolat egyre elismertebb a nemzetközi gyakorlatban".
Magyarországon az élettársak jogait sokáig csak a bírói gyakorlat ismerte el. Jogszabály először 1978-ban rögzítette, hogy a közös háztartásban, érzelmi-gazdasági kapcsolatban élő férfi és nő élettársi kapcsolata többletjogokat keletkeztet - mondta el. Az Alkotmánybíróság (AB) 1995-ben megszületett határozata alkotmányellenesnek ítélte az élettársi kapcsolat különneműekre való leszűkítését. Ennek megfelelően módosították a Ptk. szövegét, a férfi és nő megfogalmazást a személy szóval váltották fel. Azóta ennek megfelelően a magyar jog elismeri az egyneműek élettársi kapcsolatát és az annak révén szerzett jogokat - mondta el a szakember. Ugyanakkor a házasság, a család intézménye kapcsán határozottan leszögezte az AB, hogy az férfi és nő kapcsolatára alapul. Ezt kultúránk hagyományaival, a család intézményének a társadalmi reprodukcióval is összefüggő céljával támasztotta alá az AB - tette hozzá. "Az IM az AB határozatának megfelelően a Ptk. kodifikációja kapcsán nem készül arra, hogy az egyneműek házasságát elismerje" - emelte ki a tárca munkatársa.
A számos nyitott kérdés egyike, hogy mi tekinthető egyáltalán jogokat is keletkeztető élettársi kapcsolatnak. Az egyik elképzelés a bírói gyakorlatra bízná ezt a döntést. A másik szerint amennyiben van közös gyermek, akkor 5 év, ha nincs gyermek, akkor 10 év után állapítható meg az élettársi kapcsolattal összefüggő, tervezett többletjogok fennállása. (MTI)
Az új Ptk. közigazgatási egyeztetésre alkalmas szakértői tervezetének 2005 szeptemberére kell elkészülnie. A tárcaközi egyeztetés pedig további egy-másfél évet is igénybe vehet - vélekedetett a szakember, aki szerint "mire a végére érünk a Ptk. kodifikációjának, a gyors, nemzetközi folyamatokat figyelembe véve még az is elképzelhető, hogy napirendre kerül a többletjogokat rögzítő bejegyzett párkapcsolat intézménye. Mindez politikai döntést igényel, a szakértő csak annyit állapíthat meg, hogy a regisztrált párkapcsolat egyre elismertebb a nemzetközi gyakorlatban".
Magyarországon az élettársak jogait sokáig csak a bírói gyakorlat ismerte el. Jogszabály először 1978-ban rögzítette, hogy a közös háztartásban, érzelmi-gazdasági kapcsolatban élő férfi és nő élettársi kapcsolata többletjogokat keletkeztet - mondta el. Az Alkotmánybíróság (AB) 1995-ben megszületett határozata alkotmányellenesnek ítélte az élettársi kapcsolat különneműekre való leszűkítését. Ennek megfelelően módosították a Ptk. szövegét, a férfi és nő megfogalmazást a személy szóval váltották fel. Azóta ennek megfelelően a magyar jog elismeri az egyneműek élettársi kapcsolatát és az annak révén szerzett jogokat - mondta el a szakember. Ugyanakkor a házasság, a család intézménye kapcsán határozottan leszögezte az AB, hogy az férfi és nő kapcsolatára alapul. Ezt kultúránk hagyományaival, a család intézményének a társadalmi reprodukcióval is összefüggő céljával támasztotta alá az AB - tette hozzá. "Az IM az AB határozatának megfelelően a Ptk. kodifikációja kapcsán nem készül arra, hogy az egyneműek házasságát elismerje" - emelte ki a tárca munkatársa.
A számos nyitott kérdés egyike, hogy mi tekinthető egyáltalán jogokat is keletkeztető élettársi kapcsolatnak. Az egyik elképzelés a bírói gyakorlatra bízná ezt a döntést. A másik szerint amennyiben van közös gyermek, akkor 5 év, ha nincs gyermek, akkor 10 év után állapítható meg az élettársi kapcsolattal összefüggő, tervezett többletjogok fennállása. (MTI)
