Az MTI tudósítása szerint Bársony elmondta, hogy az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma, mert ezt az érvényben lévő 1993-as törvény nem engedélyezi, és az Európai Unió rendelkezései sem ebbe az irányba mutatnak. "Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen" - közölte Bársony. Szerinte vég nélküli procedúrákhoz vezetne annak kiderítése, hogy ki milyen etnikumhoz tartozik.
Bársony elmondta, hogy a Szerbia-Montenegróban és Ukrajnában jelenleg érvényes törvények kizárják e két ország állampolgárai számára a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét, így tehát le kellene mondaniuk szerb, illetve ukrán állampolgárságukról azoknak, akik magyar útlevelet szeretnének.
Az Összmagyar Testület pénteken kiadott közleménye szerint minden magyar és magát magyarnak valló személy "a magyar szent korona fennhatósága és oltalma alá tartozik, s ennél fogva joga van a magyar állampolgárságra is." Bársony András szerint viszont a kettős állampolgárság érdekében nemrégiben indított „kampány” a jelenlegi politikai és törvényi helyzet ismeretének hiányából, illetve "politikai hátsószándék"-ból fakad.
A kettős állampolgársággal kapcsolatos kezdeményezések azután kaptak új erőre, hogy Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök Medgyessy Péter magyar kormányfő vajdasági látogatása során kijelentette: Szerbia és Montenegrónak nem lenne ellenvetése a vajdasági magyarok kettős állampolgárságával szemben. Zsivkovics ezt arra hivatkozva jelentette ki, hogy a közelmúltban maga Szerbia és Montenegró is elfogadott egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi a kettős állampolgárság odaítélését.