2003. július. 23. 15:40
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
Nyomozás a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatója ellen
Hivatali bűncselekménnyel gyanúsította meg B. J. dandártábornokot, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatóját a Budapesti Katonai Ügyészség - közölte Margl Zoltán csoportvezető ügyész szerdán.
A tábornok ellen pénteken rendelték el a nyomozást. A Magyar Nemzet szerdai számában arról ír, hogy Tóth András, a Miniszterelnöki Hivatal polgári titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkára feljelentést tett Bácskai János ellen a katonai ügyészségen bűnpártolás gyanúja miatt; s a napilap úgy tudja, hogy a feljelentés összefügghet a K és H brókercégénél "kirobbant sikkasztási botránnyal". Az MTI kérdésére válaszolva Margl Zoltán elmondta, hogy "a nyomozás nem feljelentésre, hanem hivatalból indult".
A büntetőeljárások gyakorlata azt mutatja: akkor indul hivatalból nyomozás, ha a nyomozást elrendelő szerv nem feljelentésből szerzett tudomást az alapos gyanúra okot adó információkról, hanem saját észlelés útján. Az ügyész nem kívánt válaszolni azokra a kérdésekre, hogy történt-e feljelentés az ügyben, államtitkot képez-e az eljárás, összefügghet-e a K és H brókercégnél történtekkel, illetve a hatóság látókörébe került-e más személy is.
A büntető törvénykönyv szerint a hivatali bűncselekmények csoportjába tartozik például a hivatali visszaélés, amelyet az a hivatalos személy követ el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél. Egy másik hivatali bűncselekmény a jogosulatlan titkos információgyűjtés, amelyet a törvény szerint az a hivatalos személy követ el, aki bíró vagy az igazságügy-miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetőleg a büntetőeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést engedély nélkül végez, az engedély kereteit túllépi avagy ilyet elrendel, engedélyez anélkül, hogy erre jogosult lenne.
A 2001-ben létrehozott Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a Belügyminisztérium irányítása alá tartozik. A törvény értelmében a tíz együttműködő szervezet (különböző nyomozó hatóságok és titkosszolgálatok) információkat és adatokat szolgáltatnak a központnak a látókörükbe került cselekményekről és személyekről. A központ önállóan nem gyűjt információt, a megszerzett és kiértékelt információkat továbbítja az illetékes szerveknek, s egyúttal javaslatokat tehet bizonyos intézkedések megtételére. (MTI)
A büntetőeljárások gyakorlata azt mutatja: akkor indul hivatalból nyomozás, ha a nyomozást elrendelő szerv nem feljelentésből szerzett tudomást az alapos gyanúra okot adó információkról, hanem saját észlelés útján. Az ügyész nem kívánt válaszolni azokra a kérdésekre, hogy történt-e feljelentés az ügyben, államtitkot képez-e az eljárás, összefügghet-e a K és H brókercégnél történtekkel, illetve a hatóság látókörébe került-e más személy is.
A büntető törvénykönyv szerint a hivatali bűncselekmények csoportjába tartozik például a hivatali visszaélés, amelyet az a hivatalos személy követ el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél. Egy másik hivatali bűncselekmény a jogosulatlan titkos információgyűjtés, amelyet a törvény szerint az a hivatalos személy követ el, aki bíró vagy az igazságügy-miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetőleg a büntetőeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést engedély nélkül végez, az engedély kereteit túllépi avagy ilyet elrendel, engedélyez anélkül, hogy erre jogosult lenne.
A 2001-ben létrehozott Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a Belügyminisztérium irányítása alá tartozik. A törvény értelmében a tíz együttműködő szervezet (különböző nyomozó hatóságok és titkosszolgálatok) információkat és adatokat szolgáltatnak a központnak a látókörükbe került cselekményekről és személyekről. A központ önállóan nem gyűjt információt, a megszerzett és kiértékelt információkat továbbítja az illetékes szerveknek, s egyúttal javaslatokat tehet bizonyos intézkedések megtételére. (MTI)
