A szeptember 11-i terrortámadások után a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) "elővette" a Magyarországon tevékenykedő iszlám szervezetek vezetőit, főbb aktivistáit. Információink szerint a hivatal munkatársai főleg a közösségek anyagi hátterére, támogatóikra, külföldi kapcsolataikra kíváncsiak, nem ok nélkül: a külföldi társszolgálatok ugyanis több, Nyugat-Európában működő iszlám mecsetről gyanítják, hogy kapcsolatban állnak az Oszama bin Laden vezette al-Kaidával. Az elmúlt évtizedben világszerte körözött muzulmán fanatikusok sora talált menedéket például Nagy-Britanniában, lebuktatásukat csak az elmúlt időszakban kezdték meg a hatóságok. Idehaza jóval szelídebb állapotok vannak. "Magyarországon az iszlám fundamentalista/palesztin terrorcsoportok szervezett formában nincsenek jelen, azonban – USA-és Izrael-ellenes – szélsőséges ideológiájuk hatással van a hazánkban élő arab diaszpórára" – állt az NBH egyik hivatalos dokumentumában. A titkosszolgálat nem tartja veszélyesnek a Magyarországon élő arab, illetve moszlim közösségeket, bár továbbra is figyelemmel kíséri őket, mi több, az egyik moszlim vezető szerint az informátoroknak köszönhetően az illetékes szervek az iszlám vallási csoportok életének mindennapjait is jól ismerik.
Persze nem nehéz információkat gyűjteni ott, ahol tárt karokkal várják az érdeklődőket. "Nincs rejtegetnivalónk, a hatóságokkal szemben éppúgy nyitottak vagyunk, mint az irántunk érdeklődő emberekkel" - mondta a hvg.hu-nak a palesztin származású dr. Saleh Tayseer, az egyik budai moszlim imahelyet fenntartó Iszlám Egyház képviselője. "Közösségünk önfenntartó, a nyugat-európai nagy mecsetekkel ellentétben minket nem támogatnak iszlám országok, mert ahhoz túl kicsi az itt élő, 10-20 ezer fős moszlim kolónia" - tette hozzá a napközben fogorvosként dolgozó férfi. Tayseer elítéli az "iszlámra csak bajt hozó" terroristákat, ugyanakkor szerinte Oszama bin Laden és az al-Kaida céljai (a közel-keleti "amerikai-zsidó befolyás" csökkentése) "alapvetően jók, csak az eszközök elfogadhatatlanok". "Az iszlám szerint, ha olyan dolgot akarunk megváltoztatni, ami nem áll hatalmunkban, akkor az a dolog csak rosszabb lesz az által, hogy megpróbáljuk megváltoztatni" - foglalta össze vallási megközelítésben, hogy miért vannak rossz úton a szélsőségesek. A vezető szerint az Afganisztánt egykoron uraló tálibok céljai is nemesek voltak, mert a "rendet és biztonságot teremtő, a kábítószer-kereskedelmet kiiktató" tálibok a Korán és a – a próféta bölcsességeit tartalmazó - Szunna alapján, Allah követésével akarták megvalósítani az iszlám államot. "A tálibok ott rontották el, hogy nem várták meg, míg az emberek felnőnek az iszlámhoz, hanem azonnal és radikálisan változtattak, teljes egészében követve Allah parancsát" - vélekedett a rendszer buktatójáról Tayseer.
Egy másik moszlim csoportosulás, a Magyar Iszlám Közösség vezetője, Bolek Zoltán szerint a Magyarországon szervezetten, törvényesen működő csoportok a békés, toleráns iszlám hívei, akik mélységesen elítélik a terrorizmust. "Nem állítom, hogy idehaza nincsenek radikális nézeteket valló iszlámisták, de ők nem szervezett formában vannak jelen" - magyarázta a hvg.hu-nak Bolek, aki elismerte, hogy az utóbbi időben az amerikai külpolitikát ellenzők, illetve az antiglobalisták sodródtak az iszlám felé, abban bízva, hogy ez a vallás majd ellensúlyozza az amerikai törekvéseket. "Ezek az emberek csak ideiglenes érdekeik miatt szimpatizálnak velünk. Ha mi lennénk túlsúlyban, akkor az iszlám ellen lépnének fel. Mi nem akarunk ellensúlyozó erő lenni és nem akarunk politizálni" - hangsúlyozta a közösség vezetője.
Az iszlám szerveződések mindenesetre sikerrel közvetítenek Allah és a magyarok között: évente átlagban száz - korábban keresztény vagy ateista - honfitársunk dönt a Korán mellett. "Szerte a világon tendencia, hogy megnőtt az iszlám iránti érdeklődés, s ez alól Magyarország sem kivétel. Egyetemünkön is egyre többen érdeklődnek az arab nyelv iránt" - mondta a hvg.hu-nak dr. Maróth Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem orientalisztikai tanszékének vezetője. A moszlim vezetők szerint azonban a szeptember 11-i eseményekkel, az afganisztáni, majd az iraki háborúval a Magyarországon élő iszlám hitűek élete is megváltozott. Noha az Egyesült Államokban élő moszlimokkal ellentétben őket nem érték erőszakos atrocitások, úgy vélik, hiába élnek itt több éve, szinte semmi esélyük arra, hogy megszerezzék a magyar állampolgárságot, sőt mostanában a tartózkodási engedélyüket - a korábbi szokástól eltérően - is havonta kell meghosszabbítaniuk. A Magyar Iszlám Közösség vezetője arról is panaszkodott, hogy a hitüket nyíltan vállaló moszlim magyar állampolgárok nem kerülhetnek komoly álláspozíciókba, mert leendő munkaadóik "biztonsági kockázatot" látnak bennük. A hvg.hu megkeresésére a kisebbségi ombudsman hivatalában ugyanakkor jelezték, hogy a magyar moszlimok - az általuk vélt negatív diszkrimináció ügyében - még nem fordultak panasszal a hivatalhoz.
Az iszlám közösségekben többen úgy vélik, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet támogatásával vádolt szíriai származású pécsi orvos, Haddad Kínan áprilisban történt kiutasítása is figyelmeztető jelzés volt a kolóniának: az NBH azt akarta érzékeltetni, hogy "nem viccelnek", s ha kell, a jogi út mellőzésével távolíttatják el a gyanús személyeket. A titkosszolgálat illetékesei akkor úgy nyilatkoztak, hogy Kínannak tudnia kellett volna róla, kinek utalja a pénzt. Bolek Zoltán szerint ilyenkor az adományozónak az iszlám csoportok is segíthetnek abban, hogy megtudja, milyen szervezet áll egy számlaszám mögött; dr. Saleh Tayseer - aki az Iszlám Egyház képviseletén kívül a szintén iszlám Jótékonysági Békealapítvány elnöke is - azonban úgy véli, erre a feladatra az iszlám közösségek nem alkalmasak.