A Tanács működésével kapcsolatban az elnök elmondta: bárki kezdeményezheti az etikai tanács eljárását, de a kezdeményezésnek kettős szűrőn kell keresztülmennie, s csak akkor kerülhet a testület elé, ha azt valamelyik tag indítványozza, és szavazással napirendre tűzik. Ugyanakkor hozzátette: hivatalból csak a közéleti etikai kódex körvonalainak kialakításával foglalkoznak, s ezzel is kezdik majd meg munkájukat. Az etikai kódex - elmondása szerint - öt pilléren alapul majd: az összeférhetetlenségi szabályokon, a vagyonnyilatkozati rendszeren, az ösztönző rendszeren, a kifejezett etikai normákon és a büntetőjogi normákon. A Tanács működéséről minden évben jelentést készítenek. Solt Pál közölte: a döntéseket egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.
A testület munkájáról elmondta: közérdekű javaslatot fogalmaznak meg akkor, ha a joggyakorlat, vagy bármely közéleti gyakorlat megítélésük szerint etikai normába ütközik, véleményt nyilváníthatnak állami döntések tervezeteivel kapcsolatban, állásfoglalást hozhatnak hatályos jogszabályok etikai tartalmáról, illetve ajánlásokat tehetnek hiányzó és az etikai normák érvényesüléséthez elengedhetetlen jogi rendelkezésekre. A tanács tagjainak száma jelenleg tíz, s az alapszabály létszámát 12-ben maximálja. Új tag úgy kerülhet a testületbe, ha valakit a tagok felkérnek arra, s ő elfogadja az alapszabályt. A tanács elnökét tagjai közül választja 3 évre. A tanács alapító tagja: Györgyi Kálmán egyetemi docens, miniszteri biztos, egykori legfőbb ügyész, Gönczöl Katalin egyetemi tanár, miniszteri biztos, volt ombudsman, Vértes András, a Gazdaságkutató Rt. elnöke, Berki Zolna, a Transparency International magyar tagozatának elnöke, Lévay Miklós kriminológus, Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék kutatóintézetének főigazgatója, Kilényi Géza egyetemi tanár, volt alkotmánybíró, Hankiss Elemér szociológus és Zlinszky János egyetemi tanár, nyugalmazott alkotmánybíró. Solt Pál kitért arra is: az alapszabályt és jövőbeni döntéseiket is eljuttatják majd a legfőbb közjogi méltóságoknak, és a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik.
A testület elnöke, aki új típusú közjogi intézményként beszélt a tanácsról, hangsúlyozta: szuverenitásuk teljes, a miniszterelnöknek - miután az ő kezdeményezésére jött létre - lehetősége van arra, hogy külön rendelkezzen a testület működését biztosító infrastrukturális kérdésekben. A Köztársasági Etikai Tanács Medgyessy Péter miniszterelnök javaslatára alakult meg május elején. (MTI)