Összeült a májusban megalakult Köztársasági Etikai Tanács
A Köztársasági Etikai Tanács foglalkozhat az Oktatási Minisztériummal kapcsolatos, az elmúlt hetekben középpontba került ügyekkel, de eddig ezt senki nem kezdeményezte a testületnél, derült ki Solt Pálnak, a tanács elnökének szavaiból, a testület első ülése után.
A testület munkájáról elmondta: közérdekű javaslatot fogalmaznak meg akkor, ha a joggyakorlat, vagy bármely közéleti gyakorlat megítélésük szerint etikai normába ütközik, véleményt nyilváníthatnak állami döntések tervezeteivel kapcsolatban, állásfoglalást hozhatnak hatályos jogszabályok etikai tartalmáról, illetve ajánlásokat tehetnek hiányzó és az etikai normák érvényesüléséthez elengedhetetlen jogi rendelkezésekre. A tanács tagjainak száma jelenleg tíz, s az alapszabály létszámát 12-ben maximálja. Új tag úgy kerülhet a testületbe, ha valakit a tagok felkérnek arra, s ő elfogadja az alapszabályt. A tanács elnökét tagjai közül választja 3 évre. A tanács alapító tagja: Györgyi Kálmán egyetemi docens, miniszteri biztos, egykori legfőbb ügyész, Gönczöl Katalin egyetemi tanár, miniszteri biztos, volt ombudsman, Vértes András, a Gazdaságkutató Rt. elnöke, Berki Zolna, a Transparency International magyar tagozatának elnöke, Lévay Miklós kriminológus, Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék kutatóintézetének főigazgatója, Kilényi Géza egyetemi tanár, volt alkotmánybíró, Hankiss Elemér szociológus és Zlinszky János egyetemi tanár, nyugalmazott alkotmánybíró. Solt Pál kitért arra is: az alapszabályt és jövőbeni döntéseiket is eljuttatják majd a legfőbb közjogi méltóságoknak, és a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik.
A testület elnöke, aki új típusú közjogi intézményként beszélt a tanácsról, hangsúlyozta: szuverenitásuk teljes, a miniszterelnöknek - miután az ő kezdeményezésére jött létre - lehetősége van arra, hogy külön rendelkezzen a testület működését biztosító infrastrukturális kérdésekben. A Köztársasági Etikai Tanács Medgyessy Péter miniszterelnök javaslatára alakult meg május elején. (MTI)