2003. június. 11. 12:48 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Itthon

Blix kirohant a Pentagon ellen

Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőreinek vezetője a brit The Guardian napilapnak adott interjújában a tőle megszokott diplomatikus hangvételtől eltérően indulatosan kritizálta a Pentagont: "rohadéknak" nevezte a védelmi minisztérium egyes munkatársait, akik "mocskos" dolgokat terjesztettek róla iraki tevékenysége alatt. Blix szerint még most sem lehet tudni, hogy Iraknak valóban voltak-e tömegpusztító fegyverekkel.

Blix ezen kívül is számos váddal illette Washingtont az iraki válság alatt a fegyverzetellenőrökkel szemben tanúsított magatartása miatt. Kiemelte a Bush-kormányzat stratégiáját, amely szerinte arra irányult, hogy a fegyverzetellenőrökre gyakorolt nyomással probáljon meg kedvezőtlenebb képet kialakítani Szaddám Huszein rezsimjéről, illetve annak veszélyeiről. Blix jogászként úgy vélte, a preventív csapásnak a Bush-kormányzat által hangoztatott elve teljességgel elfogadhatatlan: bármiféle katonai fellépésre csak akkor kerülhet sor, ha megkerdőjelezhetetlen bizonyítékok állnak rendelkezésre.
A svéd diplomata már korábban is hevesen kritizálta Nagy-Britannia és az USA hírszerzési tevékenységét: bár a fegyverzetellenőrök minden lehetséges helyszínt átvizsgáltak, amelyekre a hírszerzési források utaltak, tömegpusztító fegyvereknek jelentősebb nyomát egyszer sem találták - jelentette ki. "Ha ez a legjobb minőségű hírszerzési anyaguk, milyen lehet a többi" - kommentálta ezt az interjúban.

Fegyverzetellenőri évei nagy részében kielégítő volt az Egyesült Államokhoz fűződő viszonya - mondta Hans Blix, aki szerint a viszony elmérgesedését az iraki válság kezelését illető eltérő szándékaik eredményezték.
A három hét múlva leköszönő svéd diplomata három éve tölti be posztját; helyébe július elsejétől volt helyettese, a görög Dimítriosz Perrikosz lép. (MTI)
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 16. 19:30

Rendszerváltás 35 – Belarusz, az ország, amely alól kidőlt a Szovjetunió

A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.