2003. május. 21. 17:45 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Itthon

Június elsején indul újra a Rádió C

Június 1-én újra elindulhat a műsorát április óta szüneteltető Radió C, Magyarország első roma rádiója - közölte szerdán a rádió főszerkesztője. A rádió újraindításához a tartozások legalább kétharmad részét kell rendeznie a vezetésnek.

Kerényi György, a Rádió C főszerkesztője szerint június 1-jén ismét elindulhat a műsorát hónapok óta szüneteltető Rádió C; ennek legfontosabb feltétele, hogy a rádió 50 millió forintra becsült tartozásainak legalább kétharmad részét rendezni tudja. A főszerkesztő szerdán tárgyalt Teleki László romaügyi politikai államtitkárral, aki segítséget ígért az adónak. Kerényi György ugyanakkor nem kommentálta azt az értesülést, miszerint a Rádió C - kormányzati forrásból - több mint 10 millió forintos támogatásra számít.
Kedden a Polgár Galéria árverésén 3,8 millió forintos leütési áron kelt el az a golyóstoll, amellyel Kovács László külügyminiszter aláírta a Magyarország uniós csatlakozásáról szóló szerződést Athénban, április 16-án. Az aukción befolyt összeggel – Medgyessy Péter kormányfő korábbi ígéretének megfelelően – a rádiót támogatják, a Külügyminisztérium pedig további 4 millió forintos támogatást ad a roma adónak. Cserébe a minisztérium azt várja el a Rádió C-től, hogy népszerűsítse az EU-csatlakozás gondolatát.
Magyarország első roma rádiója - anyagi nehézségei miatt - április 7-e óta szünetelteti műsorait és csak zenét sugároz. A főszerkesztő akkor elmondta: az adónak az idén - 60 millió forintos saját bevétele mellett - 50 millióra lenne szüksége adósságai rendezéséhez, további 20 millióra pedig a megnyugtató működéshez. Azóta a rádió több helyről is kapott segítséget; a Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekért felelős politikai államtitkára által ígért, április 18-án befolyt 6 millió forintos rendkívüli támogatást a februárban elmaradt bérek kifizetésére fordítja a roma rádió vezetése. (MTI)
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.