2003. május. 12. 17:05 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Itthon

Négypárti indítvány pártalapítványok létrehozására

A négy parlamenti frakció egy-egy képviselője közösen nyújtotta be a parlamentnek azt az indítványt, amely a pártok működését segítő alapítványok létrehozását és költségvetési támogatását szabályozza. Az előterjesztés szerint a pártok háttérintézményeiként működő alapítványok alaptámogatásként egy képviselő egyévi alapdíjának (a jelenlegi havi alapdíj 198 ezer forint) a huszonötszörösét kapnák meg.

Ehhez társulna a mandátumarányos kiegészítő támogatás, amely képviselőnként az éves képviselői alapdíj 85 százalékát jelenti. Bőhm András (SZDSZ), Dávid Gyula (MSZP), Németh Zsolt (MDF) és Répássy Róbert (Fidesz) olyan javaslatot terjesztett a parlament elé, amely szerint a legalább két egymást követő választás után parlamenti képviselőcsoportot alakító pártok költségvetési támogatásból tudományos, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványt hozhatnak létre. A javaslat egyrészt a parlamenti mandátumokban megnyilvánuló társadalmi támogatottsággal rendelkező párthoz mint alapítóhoz kapcsolja a szabályozást, másrészt a párt országgyűlési képviselőcsoportja jelenik meg mint az alapítvány tekintetében jogosítvánnyal rendelkező szervezet.
A javaslat indoklása szerint több nyugat-európai országban már évtizedek óta működnek ilyen, az állami költségvetésből finanszírozott alapítványok és "hatékonyan járulnak hozzá a politikai kultúra fejlesztéséhez". "Napjainkban különösen fontos a pártok és az állampolgárok kapcsolatának erősítése, a pártok társadalmi fontosságának széles körben történő bemutatása. A pártok mellett létrehozandó alapítványok részben ezt az állampolgári tájékoztatást, ismeretterjesztést, oktatást hivatottak szolgálni" - áll az előterjesztésben.(MTI)
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.