2003. április. 15. 14:15 Utolsó frissítés: 2010. március. 02. 12:49 Itthon

Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt a csatlakozási szerződés aláírására

Elsöprő többséggel hatalmazta fel az Országgyűlés a kormányt az európai uniós csatlakozásról szóló szerződés aláírására az erre vonatkozó parlamenti határozat elfogadásával. Egyedül Simicskó István (Fidesz) utasította el a határozatot, szerinte ugyanis "sok kérdőjel és hézag" van még az EU-csatlakozás kérdésében.

A szerződést - amely várhatóan 2004. május 1-jén lép hatályba - szerdán Athénben írja alá Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a szavazás után mondott beszédében történelmi pillanatnak nevezte, hogy az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt a csatlakozási szerződés aláírására. "Alapvető, sorsdöntő, jövőformáló kérdés uniós csatlakozásunk" - hangoztatta a házelnök, hozzátéve, "gyermekeink, unokáink, a jövő generáció értékelheti és érezheti majd igazán, milyen is az egyesült Európa polgárának lenni".

A kormány részéről az érvek nem voltak meggyőzőek, ezt mutatta a szombati népszavazás is - jelentette ki a határozatra egyedül nemmel szavazó Simicskó István."Mondhatnám azt is, hogy a választók hatvankét százalékát is képviselnie kell valakinek, túl szép lett volna, ha száz százalékos a többség" - fogalmazott a képviselő azokra utalva, akik nem mentek el vagy nemmel szavaztak szombaton. Simicskó szerint az előterjesztés szövege - amely felsorolja az összes belépő országot - "sajátos", mert "mi van akkor, ha valamely ország, ahol még hátra van a népszavazás, másként látja a csatlakozást". A határozatnak mindössze arról kellett volna szólnia, hogy a magyar Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Köztársaság kormányfőjét, hogy írja alá a csatlakozási szerződést - vélekedett a képviselő.

Az athéni Akropolisz lábánál aláírandó EU-csatlakozási szerződés az unió eddigi legnagyobb szabású bővítését előkészítő több éves, bonyolult tárgyalási folyamat eredményeit rögzíti. Hivatalos státusát tekintve az okmány a 15 jelenlegi tagállam és a jövőre csatlakozó tíz ország között kötött nemzetközi szerződés, amely a ratifikációs folyamat befejezése után az uniós joganyag szerves részévé válik.

Tartalmilag a szerződés egyrészt a tíz új tagország (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) csatlakozásának pontos feltételeit határozza meg, másrészt azokat a módosításokat és kiigazításokat tartalmazza, amelyeket a bővítés érdekében az unió alapító szerződéseiben végre kell hajtani. (MTI)

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.