Elfogadták az üvegzsebtörvényt
Újrafogalmazza az üzleti titok fogalmát, valamint szélesíti az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési lehetőségeit és a vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét az üvegzsebtörvényként ismertté vált, az Országgyűlés által hétfőn módosított 19 jogszabály.
A polgári törvénykönyvet illető rendelkezés szerint nem minősül üzleti titoknak az állami és helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, felhasználásával, elidegenítésével vagy megterhelésével kapcsolatos adat. A koncessziós szerződésekkel kapcsolatban sem lehet a jövőben üzleti titokra hivatkozva visszatartani az információt adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén. A jogszabály ugyanakkor továbbra is tekintettel van az üzleti magántitok megóvásának követelményére.
A törvény rendelkezik arról, hogy az államháztartás pénzeszközeivel, vagyonával összefüggő szerződések listája főszabályként ötmillió forinttól kerüljön közzétételre hivatalos lapban, illetve internetes honlapon. A többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai megválasztásukat követően és aztán kétévenként vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni, ha a cég jegyzett tőkéje eléri a 200 millió forintot. (MTI)