2003. április. 07. 17:52 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Itthon

Elfogadták az üvegzsebtörvényt

Újrafogalmazza az üzleti titok fogalmát, valamint szélesíti az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési lehetőségeit és a vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét az üvegzsebtörvényként ismertté vált, az Országgyűlés által hétfőn módosított 19 jogszabály.

A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról címet viselő törvény 19 jogszabály változtatását tartalmazza. A törvénymódosítás egyik alapelve, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. A törvény szerint az ÁSZ az állami vagyon ellenőrzése céljából túlléphet az állami szervek körén, vizsgálhatja az államháztartásból finanszírozott beszerzéseket, a közvagyont érintő szerződéseket a megrendelővel kapcsolatban álló, a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél. A szabályozás célja, hogy összhang jöjjön létre az üzleti titokra való hivatkozás lehetősége és a közérdekű adatokhoz való hozzájutás szabadságának biztosítása között.
A polgári törvénykönyvet illető rendelkezés szerint nem minősül üzleti titoknak az állami és helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, felhasználásával, elidegenítésével vagy megterhelésével kapcsolatos adat. A koncessziós szerződésekkel kapcsolatban sem lehet a jövőben üzleti titokra hivatkozva visszatartani az információt adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén. A jogszabály ugyanakkor továbbra is tekintettel van az üzleti magántitok megóvásának követelményére.
A törvény rendelkezik arról, hogy az államháztartás pénzeszközeivel, vagyonával összefüggő szerződések listája főszabályként ötmillió forinttól kerüljön közzétételre hivatalos lapban, illetve internetes honlapon. A többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai megválasztásukat követően és aztán kétévenként vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni, ha a cég jegyzett tőkéje eléri a 200 millió forintot. (MTI)
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.