A fideszes Semjén Zsolt és Salamon László, továbbá az MDF-es Balsai István tájékoztatása szerint beadványuk csatlakozik a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia márciusi indítványához, de míg az a vallásszabadság érvényesülése érdekében emelt szót, addig az övék nemzetközi jogi vonatkozásban, a vatikáni szerződés megsértése miatt íródott.

A három ellenzéki képviselő álláspontja szerint a szociális törvényben nem érvényesül alanyi jogként az egyházi közfeladatot ellátó szociális intézmények egyenlő finanszírozása, mert a jogosult igénybevevő szabad választásán kívül más feltételt is támaszt, nevezetesen az adott önkormányzattal való ellátási szerződés megkötését. A képviselők közölték: ez ellentétes a vatikáni megállapodással, amely az egyenlő finanszírozást alanyi jogként deklarálja mind az alapellátás, mint a szakellátás tekintetében.

A beadvány kapcsán Semjén Zsolt az MTI-nek elmondta: elkészített egy olyan kompromisszumos javaslatot, amely "minden eddigi alkotmányos aggályt eloszlat és újra nyugvópontra segítheti az egyházpolitikát". A szociális törvény kapcsán a képviselő azt javasolja, hogy ahol politikai vagy anyagi érdekellentét miatt nem alakul ki együttműködés az önkormányzattal - aminek a vesztese közlése szerint nem annyira az egyház, hanem inkább az állampolgár, aki nem juthat az őt megillető ellátáshoz - a szociális minisztérium kösse meg az ellátási szerződést. Semjén Zsolt felhívta a figyelmet: 3100 önkormányzatból - a kormány álláspontja szerint is - 2000 semmiféle szociális ellátást nem biztosít, de legalábbis nem elégségest, miközben a lakosságarányos normatívát az önkormányzat feléli.

A hitéleti támogatás állami kiegészítése kapcsán véleménye szerint a megoldás az lehet: mivel a kormány a személyi jövedelemadó civil szervezetek részére felajánlható 1 százalékának összegét az szja-összbevétel 1 százalékára tervezi kiegészíteni, ugyanígy biztosítsa az egyházak számára is - a jelenlegi 0,8 százalék helyett - az 1 százalékot. Az Országgyűlés március elején 195 igen szavazattal, 121 nem ellenében, 3 tartózkodással fogadta el az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló, decemberben a köztársasági elnök által alá nem írt javaslatot.

Mádl Ferenc köztársasági elnök december 23-án azért küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a törvénycsomagot, mert álláspontja szerint annak életbelépése hátrányosan érintené azokat, akik egyházi szociális intézményben kívánják igénybe venni a szociális alapellátásokat. A törvénycsomagot a kormány azonban változatlan formában terjesztette a Parlament elé, így a köztársasági elnöknek azt öt napon belül alá kellett írnia. A törvény elfogadását követően benyújtotta keresetét az Alkotmánybírósághoz a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) a szociális törvény módosítása miatt. A testület úgy ítéli meg, hogy a szociális törvény diszkriminatív az egyházakkal szemben - közölte akkor Veres András püspök, a konferencia titkára. A parlamenti ellenzék akkor úgy vélte: a módosítás "kiszolgáltatott helyzetbe hozza" az egyházakat. Az egyik legfontosabb kritika az volt, hogy az alapellátást végző intézmények gyakran nem csak egy településen, hanem kistérségeket átfogva végzik tevékenységüket, ezért nem lehet elvárni az intézményfenntartóktól, hogy néhány gondozott miatt több önkormányzattal kelljen szerződniük - jelentette ki az ellenzéki képviselő. (MTI)