2003. március. 31. 18:34
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
Princz Gábort ismét hűtlen kezeléssel gyanúsítják
A Fővárosi Főügyészség hétfőn írásban utasította az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságát, hogy Princz Gábort és hat társát gyanúsítottként hallgassa ki különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt. A főügyészség szerint a gyanúsítottak üzletpolitikájának eredményeként a bank elveszítette saját tőkéjét és ezzel mintegy 36 milliárd forint vagyoni hátrányt szenvedett.
A főügyészség szerint a közel négy és fél éve tartó nyomozás során a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűncselekményének megállapíthatósága már a nyomozás kezdetétől a vizsgálat tárgyát képezte. "A Princz Gábor elnöksége alatti bankügyletek vonatkozásában a beszerzett szakvélemények, okirati bizonyítékok és tanúvallomások mostanra alapozták meg a vagyon elleni bűncselekmény gyanúját" - olvasható a főügyészség közleményében.
A dokumentum szerint a rendelkezésre álló adatok alapján a Postabank Rt. korábbi ügyvezetésének tagjai megszegték a pénzintézeti törvény és a hitelintézeti törvény vagyonkezelésre vonatkozó szabályait, mert "kétes ügyleteik" után nem képeztek megfelelő céltartalékot; ez vezetett a mintegy 36 milliárd forint vagyoni hátrány elszenvedéséhez.
Hétfőn a parlament plenáris ülésén a legfőbb ügyészhez és a belügyminiszterhez intézett azonnali kérdésében Demeter Ervin (Fidesz) arra várt választ: van-e kapcsolat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentéstervezete és a Princz Gábor volt bankelnök ellen folyó büntetőeljárás között, valamint jogszerűen járt-e el a rendőrség akkor, amikor a Kehi-iratokat a gyanúsítottnak átadta. Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese Demeter kérdésére azt mondta: az ügyben a Fővárosi Főügyészség vizsgálata még nem zárult le, az azonban megállapítható, hogy a Kehi jelentéstervezete a büntetőügyhöz nem kapcsolódik. Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a nyomozás jogszerűségére a fokozott ügyészi felügyelet jelent garanciát, és az ügyészség nem kifogásolta azt, hogy a rendőrség az ÁSZ-hoz, illetve a Kehihez fordult segítségért a nyomozás során. Az irat beszerzését a gyanúsított és ügyvédje is kérte, ezért keresték meg a nyomozók az ellenőrzési hivatalt, amely később megküldte a jelentéstervezetet a rendőrségnek. Ennek kezelésére Pál szerint senki nem adott utasítást.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn közlemény útján tudatta, hogy nem történt titoksértés és törvényesen történt az iratismertetés a Postabank-ügyben. A Fővárosi Főügyészség arra a kérdésre várt választ az ORFK-tól, hogy Princz Gábor gyanúsítottként hogyan ismerhette meg előbb a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentését, mint a Postabank-ügyben a nyomozást felügyelő ügyész.
A Kehi-jelentés a Postabank működésének 1998 nyarát követő, Princz Gábor elnök-vezérigazgató távozása utáni konszolidációs időszakára vonatkozik, ezért nem is képezi a gyanúsítás tárgyát. A Postabank-ügyben csaknem fél évtizede folytat az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nyomozást Princz Gábor korábbi elnök-vezérigazgató és társai ellen gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként elkövetett visszaélés alapos gyanújával. (MTI)
A dokumentum szerint a rendelkezésre álló adatok alapján a Postabank Rt. korábbi ügyvezetésének tagjai megszegték a pénzintézeti törvény és a hitelintézeti törvény vagyonkezelésre vonatkozó szabályait, mert "kétes ügyleteik" után nem képeztek megfelelő céltartalékot; ez vezetett a mintegy 36 milliárd forint vagyoni hátrány elszenvedéséhez.
Hétfőn a parlament plenáris ülésén a legfőbb ügyészhez és a belügyminiszterhez intézett azonnali kérdésében Demeter Ervin (Fidesz) arra várt választ: van-e kapcsolat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentéstervezete és a Princz Gábor volt bankelnök ellen folyó büntetőeljárás között, valamint jogszerűen járt-e el a rendőrség akkor, amikor a Kehi-iratokat a gyanúsítottnak átadta. Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese Demeter kérdésére azt mondta: az ügyben a Fővárosi Főügyészség vizsgálata még nem zárult le, az azonban megállapítható, hogy a Kehi jelentéstervezete a büntetőügyhöz nem kapcsolódik. Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a nyomozás jogszerűségére a fokozott ügyészi felügyelet jelent garanciát, és az ügyészség nem kifogásolta azt, hogy a rendőrség az ÁSZ-hoz, illetve a Kehihez fordult segítségért a nyomozás során. Az irat beszerzését a gyanúsított és ügyvédje is kérte, ezért keresték meg a nyomozók az ellenőrzési hivatalt, amely később megküldte a jelentéstervezetet a rendőrségnek. Ennek kezelésére Pál szerint senki nem adott utasítást.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn közlemény útján tudatta, hogy nem történt titoksértés és törvényesen történt az iratismertetés a Postabank-ügyben. A Fővárosi Főügyészség arra a kérdésre várt választ az ORFK-tól, hogy Princz Gábor gyanúsítottként hogyan ismerhette meg előbb a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentését, mint a Postabank-ügyben a nyomozást felügyelő ügyész.
A Kehi-jelentés a Postabank működésének 1998 nyarát követő, Princz Gábor elnök-vezérigazgató távozása utáni konszolidációs időszakára vonatkozik, ezért nem is képezi a gyanúsítás tárgyát. A Postabank-ügyben csaknem fél évtizede folytat az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nyomozást Princz Gábor korábbi elnök-vezérigazgató és társai ellen gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként elkövetett visszaélés alapos gyanújával. (MTI)
