Az Orbán-kormány 2003 januárjában életbe lépő törvénymódosítása az egyházaknak nyújtandó adótámogatások költségvetési kiegészítését a népszámlálási adatoknak a vallási hovatartozást firtató fakultatív kérdésére adott válaszok arányában kívánná az egyházak között szétosztani. A püspökök szerint ennek elhagyása esetén azért történne alkotmánysértés, mert, mint Veres András, az MKPK titkára a sajtónak elmondta, a Szentszék és a Magyar Köztársaság közötti megállapodás rendelkezik az állami pénzeknek az egyházak között a népszámlálási adatok arányában történő szétosztásáról, s tartalma a magyar országgyűlésre nézve kötelező. Nem a pénzről van szó, hanem a szabad vallásgyakorlás jövője forog kockán - szögezte le Veres püspök. A püspökkar - ellentétben a törvénymódosítás bevezetése ellen hetvenezer aláírást összegyűjtő kisegyházakkal és civil szervezetekkel - akkor fordulna az Alkotmánybírósághoz, ha a törvénymódosítás törvényben hagyása maradna el, azaz a parlament elfogadná Donáth László evangélikus lelkész és szocialista képviselő, illetve Fodor Gábor szabad demokrata képviselő javaslatát, amely szerint jövőre is az egyszázalékos adófelajánlások arányában osztanák szét az egyházak hitéletre szánt állami támogatását.

A még a Horn-kormány által a Vatikánnal kötött s törvényként kihirdetett konkordátum eredeti, 1997-es szövege arról szól, hogy az állampolgárok számára lehetővé teszik: személyi jövedelemadójuk (szja) egy százalékának felhasználásáról egy általuk választott egyház javára rendelkezzenek, a felajánlásokat pedig az szja-ból befolyt összbevételek 0,5 százalékára kiegészítik; a végösszeg nem lehet kisebb 1700 millió forintnál. Ez jelenleg 0,8 százalék, illetve kétmilliárd forint. A katolikus püspökkar annak a kiegészítésnek (a 2001 decemberében hozott LXXIV. törvény 153. paragrafusának) az elhagyását tekintené tehát alkotmányellenesnek, amelyben egy 2001-ben alakult magyar-vatikáni vegyes bizottság állapodott meg. A testületet Semjén Zsolt, az Orbán-kormány valláspolitikusa, jelenleg a Fidesz parlamenti képviselője vezette. A konkordátum-módosításról nem hirdettek ki törvényt, jelenleg annak 1997-es szövege hatályos.

A tiltakozók szerint a népszámlálás utólagos felhasználása az egyházfinanszírozásra visszaélés a népszámlálási törvénnyel és alkotmányellenes. Donáth László és Fodor Gábor, akik most az MKPK tlitakozását kiváltó módosító indítványt jegyezték, már tavaly decemberben kérték az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg az Orbán-kormány törvénymódosítását. A civil tiltakozók nemrégiben 50 ezer hazai és 20 ezer külföldi aláírást gyűjtöttek össze és adtak át a Medgyessy Péter kormányfőt képviselő Szalay István államtitkárnak a törvénymódosítás 2003 januárjában történő bevezetése ellen, és ők is az Alkotmánybírósághoz készülnek fordulni.

Semjén Zsolt egy televíziós vitaműsorban azt mondta, a népszámlálási adatok statisztikai célokat, jó ügyet szolgálnak, különben is, az egy százalékok alapján történő elosztás csupán a kisebb egyházaknak és "tegnap alakult vallási kísérleteknek" kedvez; izraelita honfitársaink pedig kompenzációt kapnának. Donáth László evangélikus lelkész és szocialista képviselő zsidó testvérei nevében kikérte magának a kompenzációt, s azt követelte a zsidóknak, amit saját evangélikus egyházának és minden más egyháznak is: hogy azt kapja, ami törvény szerint jár neki. Semjén törvénymódosítása szerinte túlbuzgó magánvállalkozásnak minősíthető.

Az Alkotmánybíróság nem mondta ki, hogy a népszámlálási adatok felhasználása egyháztámogatási célra alkotmányellenes lenne - érvelt Semjén, mire Donáth azzal válaszolt: csak azért nem mondta ki, mert még nem foglalkozott vele. A beadvány több mint egy éve hever tárgyalatlanul az Alkotmánybíróság asztalán. Vagyis - mint a műsorvezető rámutatott - azt sem mondta ki az testület, hogy a törvénymódosítás alkotmányos lenne.