Az akkori ellenzék az Orbán-kormány által létrehozott  "adórendőrség" intézményét kezdettől bírálta, a tavaszi választási kampányban is gyakran felmerült a téma. Bár a szocialisták hivatalos programjának erre vonatkozó része csak az "APEH nyomozati jogkörének megszüntetéséről" ír, a kampánybeszédek legtöbbjében ez az adórendőrség megszüntetéseként szerepelt. "Az adórendőrség félelmet kelt a becsületes emberekben" - nyilatkozta februárban Medgyessy Péter a Napkelte televíziós műsor egyik reggeli adásában, hozzátéve: kormánya meg kívánja szüntetni az APEH nyomozóhivatalát. A nyilatkozatok tehát nem tették egyértelművé: az adórendőrség végleges megszüntetéséről van-e szó, vagy csupán tevékenységének más felügyelet alá helyezéséről. László Csaba, jelenlegi pénzügyminiszter a választások után már egyértelműen fogalmazott a Népszabadság kérdésére: "azt ígértük, hogy egy alkotmányellenes állapotot szüntetünk meg", nem pedig magát az adórendőrséget, és határozottan így emlékezett Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára is a kedd reggeli Napkeltében.
Burány ráadásul azzal indokolta az adórendőrség PM alá helyezését, hogy az Országos Rendőrfőkapitányság alatt az értékes társaság szétszéledne (korábban ugyanis felmerült, hogy a rendőrség venné át a szervezet felügyeletét). Kérdésünkre Máté Dániel, a minisztérium szóvivője megerősítette, hogy több olyan jelzést is kaptak az utóbbi időben, amely szerint az adónyomozók nagy része otthagyná a szervezetet, amennyiben hivatalosan a rendőrség kötelékébe kellene tartozniuk.
Az Országgyűlés 1998 őszén fogadta el az APEH nyomozati jogkörét szabályozó törvényt, ennek alapján jött létre az APEH Bűnügyi Igazgatósága. A törvény szerint az APEH köztisztviselői közül kiválasztott adónyomozók gazdasági és vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatosan titkos információgyűjtést is végezhetnek, igazoltathatnak és testi kényszert is alkalmazhatnak. Az akkori ellenzékiek - Hack Péter és Kóródi Mária SZDSZ-es országgyűlési képviselők -  részben éppen a kényszerítő eszközök használatának engedélyezése miatt fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve a törvény egészének megsemmisítését. Szerintük a törvény nem csak tartalmi, hanem formai okokból is jogszerűtlen: az APEH egyes feladatairól szóló törvény elfogadásához a képviselők kétharmadának szavazata szükségeltetett volna, ennek ellenére az Országgyűlés egyszerű többséggel döntött az adórendőrség felállításáról. A beadvány nyomán az Alkotmánybíróság 2002. december 31-i hatállyal megsemmisítette az APEH egyes feladatairól szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé tették a szervezetnek a titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel történő információgyűjtést. Az adórendőrség önmagában tehát nem alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság csak a szervezet bizonyos jogkörökkel való felruházásának módját találta kifogásolhatónak.
Az adórendőrség nem sajátos magyar találmány: a világ számos országában - bár különböző jogkörökkel - ötvözték az eredményesebb adóbeszedés érdekében a nyomozói és az adóhatósági jogköröket. Európa legtöbb államában - ide tartozik Németország is, ahol a teniszező Steffi Graf édesapját is az adónyomozók buktatták le - az úgynevezett arányossági követelmény alapján járnak el, azaz a hatóság az eljárás során csak a célja eléréséhez szükséges eszközöket alkalmazhatja. Ezzel szemben Pelikán László, a Bűnügyi Igazgatóság első, ékszervásárlási botránya miatt hamar menesztett vezetője a szervezet működésének megkezdésekor azt hangsúlyozta, hogy a magyar adózsaruk előtt nem lesznek "kis- és nagyhalak", vagyis a 60 ezer forintos adócsalást elkövetőket éppúgy üldözni fogják, mint a milliárdosokat.
A kételyek, támadások és tiltakozások ellenére az adórendőrök, úgy tűnik, hatékonyan végzik munkájukat - a jelenlegi kormány korábbi utalásai ellenére nyilvánvalóan ezért nem kívánja felszámolni a szervezetet. A titkosszolgálati eszközök alkalmazására nemigen került sor, és bár a szervezett által elősegítetten beszedett adóbevételekről pontos számok nem állnak rendelkezésre, az igazgatóság tavaly 8320 olyan nyomozást fejezett be, amely vádemelési javaslattal zárult. Magyarországon minden bizonnyal van létjogosultsága ilyen szervezetnek: egyes becslések szerint az adózást elkerülő jövedelmek nagysága éves szinten akár a 3-4 ezer milliárd forintot is elérheti. Más kérdés, hogy ha az adórendőrség feladata és jogköre nem változik, ezután miért nem kelt majd félelmet a becsületes emberekben az, ami eddig - a jelenlegi miniszterelnök idézett kampány-nyilatkozata szerint - korábban azt keltett.