Egykettőre tudják le a szövetséget Bajnaival vagy a közvélemény-kutatásokon rágódva halogassák az utolsó percig – ez a dilemma foglalkoztatja az MSZP vezetőségét, amely egy nagy mérés keretében vizsgálta, miért nem sikerült eddig a felpörgetett kampány ellenére az elrugaszkodás. Bár Mesterházy Attila pozícióját egyelőre semmi nem fenyegeti, a mérés szerint sok még a teendője az MSZP-nek, miután a választók "még nem vették" az új üzeneteket.
Nem érdemes őszig várni, májusig meg kell hozni több döntést is, különben az lesz a választók benyomása, hogy a demokratikus ellenzék magával van elfoglalva a választók helyett. Így a miniszterelnök-jelölést is minél hamarabb le kell zárni – mondta a szocialista párt egyik, neve elhallgatását kérő befolyásos vezetője, aki az év elején indult kampány „töredezettségével” magyarázta, miért nem sikerült még az elrugaszkodás. Elnökségi forrásaink viszont azt mondták, a szocialista párt vezetése már novemberben a közös jelölt- és listaállításról döntött, amit a választmány is megerősített. Csakhogy a párt számára készült mérések szerint problémát jelent hogy „az elmúlt nyolc év” rossz emlékei tartják távol a bizonytalanok jelentős csoportjait a párttól, amit a volt miniszterelnökkel való előrehozott egyezkedés csak tetézne.
A Magyar Hírlap múlt szerdai számában arról írt, hogy a pártelnök, Mesterházy Attila ultimátumot kaphat az MSZP idősebb politikusaitól, ha nem változtat a politikáján, illetve ha a következő hetekben továbbra is rosszak lesznek a párt mutatói, akkor engedje kormányfőjelöltként maga elé Botka László szegedi polgármestert, a választmány elnökét. A napilap értesülését a következő napon a Népszavában mind Lendvai Ildikó, mind Kovács László korábbi pártelnökök cáfolták hangsúlyozva, hogy kampányra fordulva nem szabad „személyi kérdésekbe belelökni” egy pártot, ráadásul továbbra is erős Botka szövetsége Mesterházyval.
A hvg.hu által megkeresett szocialista források mindegyike határozottan visszautasította, hogy akár formálisan valamelyik testület, akár informálisan – „folyosói beszélgetéseken” – felmerült volna Mesterházy leváltása, de még csak nem is bírálták az elnököt. Forrásaink szerint még ha fel is merült volna a váltás, azt mindenki belátja, hogy a pártelnök „házon” belül népszerű, sőt „házon kívül” is folyamatosan nő a népszerűsége, ráadásul erős kézzel irányítja az MSZP-t, így az esetleges „pártütőknek” esélyük sem lenne. Azt viszont többen is elismerték, a Dunakeszin két héttel ezelőtt elszenvedett vereség miatt kisebb vita alakult ki a pártban arról, hogy mi volt az oka a rossz szereplésnek. (A hét végén a monori választáson ismét az utolsó helyen végzett a szocialista jelölt.)
Csapatépítés, aggódó jelöltek
Meglepetést okozott forrásaink szerint a szocialista pártban a Tárki március 27-én publikált mérése. A közvélemény-kutató szerint az MSZP népszerűsége évtizedes mélypontra jutott, ráadásul a mérés a nagyszabású március 9-i rendezvény után, a hókáosz napjaiban készült, amikor sokan azt érezhették, hogy a kormány cserbenhagyta a hóban ragadt állampolgárokat.
Ezzel szemben más közvélemény-kutató ezzel ellentétes mozgást mért. A Medián április elején közölt adatai erősödést mutattak a szocialistáknak, és gyengülést az Együtt14-nek. Az Ipsos utolsó mérésében három százalékponttal növekedett a szocialista párt, igaz, a cég szerint a Fidesz is erősödött, félmillió új szavazót szerzett egy hónap alatt és 8 százalékponttal vezet az MSZP előtt. Pedig a párt az év elején számos, a kormányt bíráló, Matolcsy György és Hoffmann Rózsa képeivel illusztrált óriásplakátot helyezett ki az országban. Elkészítették az első, 19 perces kampányvideójukat, amit eddig több mint 300 ezren néztek meg a megosztókon, illetve a párt vezetői március 9-én a Budapest Sportarénában tízezres rendezvény keretében mutatták be az MSZP Fejlődés és szabadság nevű programját.
Az egyik budapesti szocialista politikus szerint a Tárki mérése, illetve a hónapok óta várt elrugaszkodás elmaradása azért is okozott elbizonytalanodást, mert a központban kidolgozott kampányt helyben az a 106 választókerületi felelős bonyolítja le, akik várhatóan majd a választásokon is indulnak. Bár az MSZP vezetése – okulva a korábbi évek tapasztalatiból – ragaszkodik hozzá, hogy az utolsó percben döntsön arról, hogy őket indítja-e egyéniben, egy elnökségi forrásunk szerint a 106 emberből 80-90-et biztosan elindítanak. Viszont a nem túl jó népszerűségi mutatók miatt elbizonytalanodtak, ami kihatással van a helyi aktivitásukra is. Úgy tudjuk, a múlt héten Budapestre hívták felkészítésre a választókerületi felelősöket, ahol többek között a cél a kampánycsapatok „felrázása” volt.
Összerázott kampánycsapat |
Az elnökség külön foglalkozott a március 24-i Dunakeszin tartott időközi választás eredményével is. A voksoláson a Fidesz főlényesen nyert, az Együtt 2014 támogatta jelölt második lett, a szocialista Feketéné Miczki Melinda 153 szavazattal csak a negyedik. Feketené a megyében befolyásos – korábban botrányokba keveredett – fóti csoportot vezető szocialista felesége, aki ráadásul 2010-ben egyszer már eredménytelenül kampányolt Dunakeszin. Úgy tudjuk, az elnökség úgy döntött, a következő időközi választások jelöltjeit szigorúbban ellenőrzi majd, ha szükséges, megvétózzák a helyiek nomináltjait. Mint arról korábban beszámoltunk, a kampány lebonyolításában zavart okozott, hogy forrásaink szerint nem voltak világosak a feladatkörök. Az időközikért Molnár Zsolt a felelős, aki a pártelnök csapatától független fővárosi erőcsoport vezetője, ám a „kasszakulcs” a Mesterházy legfőbb szövetségesénél, a pártigazgató Velez Árpádnál van, az aktivisták mozgatását viszont a tavaly szerződtetett izraeli kampányszakember, Ron Werber intézi. „Ron szerződését a mai napig nem láttam, így nem tudom, pontosan mi is az ő szerepe” – mondta egy befolyásos, a szervezésben részt vevő forrásunk. Ugyanakkor a vihart kavart kampányfilmet nem ő készítette (egyes információk szerint a volt SZDSZ-es Horn Gáborhoz kötődő Republikon Intézet, ám ezt az érintettek cáfolták). Elnökségi forrásaink szerint mára sikerült összerázni a kampánycsapatot. Az Index múlt kedden arról számolt be, hogy a napokban alakították meg a párt kampány-előkészítő munkacsoportját, melynek Molnár lett a vezetője. Ő azt mondta a hírportálnak, hogy Werber kizárólag Mesterházy Attilának ad tanácsokat. |
Nem sietik el
Volt olyan, a kampány előkészítésére rálátó forrás, aki szerint a párt kidolgozta ugyan a legfőbb üzeneteit, de azokat nem futtatják ki, nem hangsúlyozzák elégé, ráadásul túlzottan is igazodnak a Fidesz irányváltásaihoz. Forrásunk szerint így „töredezetté” vált a kampány, „nem mennek át” az üzenetek. Példaként a szocialisták rezsicsökkentési ötletét említette – a kormány koncepciójával szemben az MSZP energetikai korszerűsítéssel egybekötött tervvel állt elő –, melynek szerinte alig volt visszhangja. „Pedig azt kellett volna minden fórumon nyomni, hogy a Fidesz a gazdagoknak kedvez, a kormány nem veszi figyelembe a rászorultságot” – mondta a szocialista politikus.
„Mindegyik lakossági fórumon az első vagy második kérdés, hogy mikor szövetkezünk az E14-gyel, és ki lesz a miniszterelnök-jelöltünk” – mondta egy másik vezető MSZP-s politikus, akit éppen egy ilyen fórum után értünk el. Február végén Szigetvári Viktor, az Együtt 2014 mozgalom társelnöke azt nyilatkozta, az lenne az ideális, ha a kormány leváltásában érdekelt erők nyár végéig lezárnák az egyeztetéseket. Egy Mesterházyhoz húzó forrásunk szerint akkor lenne értelme őszig várni, ha a következő hónapban hirtelen mindkét párt lendületet kapna, az összefogás pedig ezt továbblendítené. Viszont ha a jelenlegi mérésekben mutatkozó, pártokkal szembeni ellenérzés megmarad, akkor szerinte nem érdemes túl sokáig húzni a miniszterelnök-jelölt megnevezését. A vezető szocialista politikus szerint, ha sem Mesterházy nem fogadja el Bajnait, sem az Együtt 2014 vezetője az MSZP elnökét, akkor félő, hogy egy, a 2009-es esethez hasonló jelöltkeresés indulna, ami tragikusan rombolná a népszerűséget, így – ahogy forrásunk fogalmazott – a szocialisták „húznák a rövidebbet”.
Az MSZP politikusai – köztük a pártelnök – hónapok óta azt hangsúlyozzák, hogy az lesz a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, akivel nyerni lehet, viszont minden forrásunk biztosra vette, hogy erre párton belül csakis Mesterházy lehet az esélyes – bejelentkező beszédként értelmezték a március 9-i előadását is. Ám a pártelnök szerint a nagy bejelentés ideje még nem érkezett el, az előkészítéshez több időre van szükség. (Forrásaink szerint a programadónak szánt március 9-i pártelnöki beszédet aprólékos munkával állították össze, Mesterházy szinte minden vezető MSZP-sel konzultált, még Török Gábor politológus véleményét is megkérdezte.)
Még mindig működik az „elmúltnyolcévezés”
Információink szerint a párt szűkebb vezetése az utóbbi napokban kifejezetten arra koncentrált, hogyan tudná leküzdeni a Fidesszel szemben a közvélemény-kutatásokban mutatkozó hátrányát. Úgy tudjuk, ehhez több, belső használatra készült nagymintás mérést rendeltek, amit részletesen kielemeznek.
Vezetőségi forrásunk szerint ezekből kiderül, hogy hangzatos, átütő ígértetekkel egyelőre nem érdemes kampányolni. „Ha mi teszünk hangzatos ígéreteket, azt populizmusnak tartják, ha a Fidesz áll elő elképesztő ötletekkel, azt elhiszik, mert a kormány a kétharmados erejét felhasználva keresztülviszi, még akkor is, ha fenntarthatatlan” – mondta egy vezető MSZP-s, miért nem hasznos ez, a korábbi választási kampányok idején alkalmazott módszer. A felmérésekből kiderül, hogy az ellenzéki ígéretekkel az is a gond, hogy nincs olyan médiahátszelük, mint a Fidesznek, így a mondanivalójuk „töredezetten”, hiányosan jut el a választókhoz. Még a Médiahatóság havi felmérései is azt mutatják, hogy a szocialisták médiafelülete jóval kisebb, mint a Fideszé.
Ráadásul egy mérés szerint a bizonytalanok jelentős része a korábbi évekhez képest már nem rendszeres médiafogyasztó, elvétve figyelik a politikai eseményeket. Forrásaink szerint így az MSZP-ben az „ajtótól ajtóig” kampány továbbfejlesztésén dolgoznak. Ebből a szempontból teljesen újragondolják a menetrendet, mint egyik forrásunk fogalmazott, olyan módszert kell találniuk, amire sem a korábbi évekből, sem más, nyugati országokban nem nagyon van példa.
A mérések azt is mutatják, hogy az MSZP-nek nem szabad elsietnie az Együtt 2014-gyel való összefogást sem. A választok egy jelentős része ugyanis – a 2010-es vereség óta eltelt három év ellenére – a gazdasági helyzetért még mindig a Gyurcsány–Bajnai-időszakot, illetve a szocialistákat teszi felelőssé. Egy frakcióbeli forrás szerint éppen ezért hiba lenne Bajnaival idő előtt „összebútorozni”, mert a Fidesz negatív kampányának lényege továbbra is a „8 évezés”, tehát ezt a választói „érzetet” csak felerősítené. Egyelőre Bajnaiék stratégiája sem működik, ők sem tudtak jelentős bizonytalan szavazói kört megszólítani, nem is beszélve a kiábrándult Fidesz-szavazókról.
Bár már 2010-ben elindult, tavaly pedig lezárult a tisztújítás, a választók egy jelentős része még nem érzékeli a megújulást, nem figyelt fel a változásokra. Forrásaink szerint az sem segíti a az MSZP kampánystratégiáját, hogy a szerintük rendelkezésre álló kis médiafelületen nehezen tudják felépíteni a párt új politikusait, ezért a bizonytalanok között még mindig ugyanazok szimbolizálják az MSZP-t, mint 2010 előtt. Ezért a jövőben ennek hangsúlyozására külön figyelnek, a március 9-én a pártelnök mellé a pódiumon felsorakozott politikusok számára több megjelenési lehetőséget biztosítanak. „Hosszú, aprólékos munkára van szükség, egyenként, célzott üzenetekkel kell megszólítanunk a választói rétegeket. Például be kell mutatnunk, hogy a mostani válságért az Orbán-kormány a felelős” – mondta egy elnökségi forrás, aki szerint a munkahelyteremtés kerülhet a fókuszba.
Az Ipsos legutóbbi mérése szerint az MSZP főleg az alsóbb osztályokban erősített, belső mérések szerint pedig a középosztálynál is nőtt a népszerűségük. Így forrásaink szerint a következő hetekben elsősorban a 2010 óta lecsúszott, rosszabbul élő alsóközéposztályra figyelnek majd, mert a pártvezetés úgy látja, elsősorban náluk lehetnek eredményesek a párt üzenetei.