2014. szeptember. 29. 07:26 hvg.hu Utolsó frissítés: 2014. szeptember. 29. 09:30 Bűnügy

Soroksári gyilkosság: speciális csomóval kötözték meg az áldozatot

A Blikk szerint olyan különleges csomóval kötözték meg a tavaly szeptemberben kocogás közben meggyilkolt soroksári nőt, hogy a rendőrség arra gyanakodott, horgászok vagy hajósok lehettek az elkövetők.

Speciális csomóval ellátott fehér zsineggel kötözték össze a soroksári kocogó nőt, Kardosné Gyurik Krisztinát a gyilkosai, és a rendőrség szerint a háztartásokban, de hajókon is használt fehér, műanyag zsineget a támadók hozták magukkal – írja a Blikk hétfői száma. Emiatt a rendőrség horgászok és hajósok között is keresték a gyilkost, de nem találták. A lap szerint a zsinegen használt csomó azért árulkodó, mert olyan ember tud pillanatok alatt egy ilyen bonyolult csomót megkötni, aki vélhetően sokat gyakorolta.

Vasárnap nyilatkozott az ügyészség az ügyről, és kitértek arra is, hogy a nyomozás során valóban felvetődött lehetőségként, hogy olyan külföldiek követhették el a gyilkosságot, akik vízi úton érkeztek a Duna-parti helyszínre, és ugyanúgy távoztak. Az ügyben 5 millió forintos nyomravezetői díjat tűztek ki, amely Ibolya Tibor fővárosi főügyész szerint arra utal, hogy egy ügyben minden lehetséges szálat lenyomoztak, mégis holtpontra jutott az eljárás, és külső segítségre, új, a laikusok számára esetleg jelentéktelennek tűnő információmorzsára van szükség, ami lendületet adhat a nyomozásnak.

Viszont a nyomozók szerint az is egyre valószínűbb, hogy nem előre kitervelt, hanem spontán gyilkosság áldozata lett a soroksári nő tavaly szeptember 25-én – írja a Blikk. A rendőrség abban bízik, hogy a két feltételezett támadó DNS-mintája alapján előbbre jutnak.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.