2015. január. 05. 16:11 MTI Utolsó frissítés: 2015. január. 05. 16:44 Instant tudomány

Halála után 116 évvel fejthették meg Oscar Wilde feleségének betegségét

A központi idegrendszert érintő autoimmun betegségben, sclerosis multiplexben szenvedhetett Oscar Wilde költő és drámaíró felesége, Constance Wilde – állítja Ashley Robins, a Fokvárosi Egyetem orvosi karának tudósa, aki kutatási eredményeit a The Lancet című brit orvosi folyóirat legújabb számában teszi közzé.

A sclerosis multiplexben szenvedő betegek esetében az immunrendszer támadja meg az agy és a gerincvelő idegsejtjeinek védőburkát, a velőshüvelyt. Ennek bomlása kihat a központi idegrendszer különböző részei közötti kommunikációra, a károsodás miatt az idegrostok lassabban vezetik vagy blokkolják az ingerületet. A betegség leggyakoribb tünetei a látási, érzékelési és motorikus zavarok, koordinációs és egyensúlyozási nehézségek, fizikai kimerültség. A sclerosis multiplex kiváltó okai máig ismeretlenek, a betegség nem gyógyítható, de már késleltethető a lefolyása és enyhíthetők a tünetei – olvasható a LiveScience hírportálon.

Constance Wilde 1889-ben kezdett betegeskedni. Először a jobb lábában jelentkező gyengeség, zsibbadás miatt kényszerült arra, hogy bottal járjon. Két évvel később már erős kéz- és hátfájásra panaszkodott, később gyötrő fejfájás jelentkezett nála. Egyik levelében arra panaszkodott, hogy nehezére esik a járás.

Orvosai nem tudtak mit kezdeni a betegséggel. Constance Wilde egy 1896-os levelében azt írta: "elfáradtam az orvosoktól, akik képtelenek bármit is kezdeni a betegségemmel". Élete vége felé az asszony rendkívüli fáradságtól szenvedett, és megbénultak arca jobb oldalán az izmok.

A tüneteket Constance Wilde több tucat magánlevélben és egyéb iratban ecseteli, amelyeket unokája, Merlin Holland bocsátott a dél-afrikai kutató rendelkezésére. A dokumentumok alapján született meg a diagnózis 116 évvel Constance Wilde halála után.

A sclerosis multiplexszel kapcsolatos első tanulmányok az 1860-as évek végén jelentek meg, és a betegség bekerült Sir William Growers brit ideggyógyász 1888-ban megjelent neurológiai kézikönyvébe is.

"Orvosai valószínűleg nem figyeltek fel az újonnan felismert betegségre, holott a kórismézés meghosszabbíthatta volna Constance Wilde életét" – hangsúlyozza Ashley Robins. A dél-afrikai kutató meggyőződése nem alaptalan, ugyanis 1898 áprilisában Luigi Maria Bossi szülész-nőgyógyász műtétet javasolt, hogy enyhítsék Constance Wilde tüneteit. Az orvos szerint méhdaganat váltotta ki az asszony vizelési problémáit, valamint az idegeket nyomva okozta az alsó végtagok gyengeségét.

"Néhány nappal a műtét után Constance Wilde elhunyt. Hólyagproblémáit a jelek szerint nem tumor okozta, hanem a sclerosis multiplex neurológiai tünetegyüttese váltotta ki" – vélte Ashley Robins.

Élet+Stílus HVG 2025. május. 16. 19:00

„Nekem nagyon sokat segített, de a mai fiatalokat nem így nevelném” – Kökény Beatrix a Penge podcastban

Verekedős, csibész gyerekből lett klasszis kézilabdázó az olimpiai ezüst- és bronzérmes Kökény Beatrix, akiben az edzői hamar felismerték a tehetséget, majd rájöttek arra is, hogy két-három labdaérintéssel korábban látja, mi történik majd a pályán. Csapatkapitányként a nyugalmat képviselte – máskülönben a társai is idegesek lettek –, és nem volt véletlen, hogy irányító lett: a magánéletben is ilyen típus. Jó ideje az utánpótlás-képzésért felelős sportvezetőként dolgozik a Ferencvárosnál, így jól látja, hogyan alakult át a sportolók és az edzők kapcsolata az elmúlt évtizedekben, és hogy mennyire mások hozzájuk képest a mai fiatalok. Szilágyi Áronnak és Kenyeres Andrásnak azt is elárulta a Penge podcastban, hogy ugyan nem riad fel éjszakánként, amiért „minden idők legerősebb női válogatottjával” nem sikerült Sydney-ből hazahozniuk az aranyérmet, de az olimpiák idején van benne emiatt egy nyomasztó érzés.