Ingatlan hvg.hu 2024. március. 28. 19:29

Jó tudni, hogy évtizedekre a lakáshoz köthet a csok plusz

A csok plusznál, a korábbi lakástámogatásokhoz hasonlóan számos feltételt vár el az állam. Ha ezeket megsértjük, büntetéssel növelten kell visszafizetnünk a kedvezményeket. A korábbi csok támogatáshoz képest a potenciális büntetés nagysága növekedett.

A csok plusz egy kedvező feltételekkel igényelhető, támogatott hitel, amely végéig fix, legfeljebb 3 százalékos kamattal vehető fel, a futamidő alatt megszületett gyerekek után járó tartozáselengedés mellett. A kedvezményekért cserébe azonban szigorú feltételeknek kell megfelelniük azoknak, akik belevágnak egy ilyen hitelbe, ráadásul ezek egy része az igénylést követő időszakra is vonatkozik – hívja fel a figyelmünket a Bankmonitor.  

Ezeket az előírásokat, feltételeket várja el a jogalkotó a csok plusz esetében a jelzálogjog fennállása alatt:

  • Ha jogtalanul vettük igénybe a támogatást, akkor vissza kell azt fizetnünk.
  • Az ingatlanban kell laknunk.
  • Nem bonthatjuk el a lakást.
  • Kizárólag lakhatásra használhatjuk az otthonunkat.
  • Nem engedhetjük át másnak a lakás használatát, nem kerülhet a lakásra más használati joga.

A jelzálogjoghoz kapcsolódóan elidegenítési és terhelési tilalom (röviden ETT) is rákerül a tulajdoni lapra. Az állami jelzálogjog a kölcsön futamidejének végéig marad érvényben. Ez nagyon fontos kikötés, hiszen az állami elvárásokat a jelzálogjog időtartalma alatt kell teljesítenünk.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben 20 évre vettük fel a támogatott hitelt, akkor a kérdéses ingatlant két évtizedig nem adhatjuk el, nem használhatjuk más célra. Ha ezen előírásokat megszegjük, akkor pedig a támogatásokat büntetéssel növelten kell rendeznünk az állam felé.

Vagyis, amikor a kölcsön futamidejéről döntünk, akkor egyben azt is meghatározzuk, hogy meddig kell a támogatáshoz kapcsolódó utólagos feltételeket teljesítenünk. Azt tudni kell, hogy a csok+ minimális futamideje 10 év, vagyis minimum egy évtizeden át teljesítenünk kell az utólagos elvárásokat.

Mekkora büntetést kell fizetni, ha megsértjük a szabályokat?

Szabálysértés esetén az előírások megsértéséig kapott kamattámogatást, valamint az igényelt gyermekvállalási támogatást – a második babától elérhető 10-10 millió forint tartozáselengedést – kell visszafizetni. Mégpedig büntetéssel növelten, ami a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értékének felel meg. Ennek aktuális mértéke évi 13,25 százalék.

Jó hír, hogy a támogatásokat kizárólag  a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmények után kell visszafizetni. Ha például két vállalt gyermekre igényeltünk 30 millió forint csok pluszt, ám csak egy gyermekünk születik, akkor a 15 millió forint után járó kamattámogatást kell büntetéssel növelten rendeznünk – magyarázza a Bankmonitor.

A korábbi csok támogatás esetében, amennyiben szabályt sértettünk, akkor a kapott vissza nem térítendő támogatást kellett rendeznünk legfeljebb 5 százalékos büntetéssel növelten.

Jó tudni!

Nem kell mindenképpen visszafizetnünk a kapott kedvezményeket akkor, ha a támogatással vásárolt ingatlanunkat cserélnénk le egy újra. Amennyiben a kormányhivatal hozzájárul, akkor az állami jelzálogjogok átjegyezhetők egy másik ingatanra. Az ahhoz kapcsolódó kedvezményeket sem kell visszafizetni – vagyis az addig kapott kamattámogatást és a gyermekvállalási támogatást sem –, ugyanakkor a kedvezményes hitelt vissza kell fizetni.

Jobb helyzetben vannak a lakásvásárlók, mint egy éve. De vajon jövőre is elmondhatjuk majd ugyanezt?

Kétszer annyi lakáshitelt igényeltek januárban a magyarok, mint egy évvel korábban. Ez köszönhető az új támogatásoknak és a jelentősen csökkenő piaci kamatszintnek is. De mi várható: meddig csökkenhetnek még a hitelkamatok? Érdemes gyorsan lépni vagy inkább kivárni a lakásvásárlással?

Tudatos otthon
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.