Júliusban 23 százalékkal voltak drágábbak az albérletek, mint egy évvel korábban. A fővárosban 25 százalékkal emelkedett a kiadó lakások ára egy év alatt – derül ki a KSH és az ingatlan.com közös felméréséből.

A drágulás folyamatos, júniushoz képest országosan 2,3, Budapesten 3 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Igaz, ez ahhoz képest kisebb áremelkedés, mint amit májusról júniusra mértek.

„Július sorrendben a harmadik idei hónap, amikor az éves lakbéremelkedés üteme meghaladta a 20 százalékot. Fontos ugyanakkor, hogy az inflációt figyelembe véve, azaz reálértéken a mostani átlagos bérleti díjak elmaradnak a járvány előtti csúcspontoktól”

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Azt is hozzátette: az augusztusban látott kínálatbővülés azt vetíti előre, hogy a drágulási ütem tovább lassulhat.

A budapesti kerületekben 120 és 295 ezer forint között mozogtak az átlagos bérleti díjak. A legolcsóbb került Csepel, ahol éves szinten nem nőttek a bérleti díjak a kínálati piacon, a több városrészben viszont 4 és 64 százalék között váltakozott az emelkedés. A részletes fővárosi adatokból látszik az is, hogy a 195 ezer forintos átlag feletti az árszint a pesti Belváros, Terézváros és Angyalföld, valamint Buda albérleteinél. A budai oldalon az összes kerület, nem csak a hagyományosan drága Vár, a II. és a XII. kerület, hanem Újbuda, Óbuda és Budafok is felfelé húzta az átlagot.

A megyeszékhelyek közül Székesfehérváron a legmagasabbak az árak, 160 ezer forint az átlagos bérleti díj. Majd Győr és Veszprém következik 150-150 ezer forintos összeggel. A legdrágábbak között van még Debrecen 136 ezer, valamint Szeged 130 ezer forintos átlagdíjjal. Ezekben a városokban 13-30 százalékos drágulás ment végbe egy év alatt.

Bár a legolcsóbb megyeszékhelyek közé sorolható Salgótarján, Békéscsaba és Kaposvár is, ám ezek 90-97 ezer forintos átlagos bérleti díja is 21-29 százalékos emelkedést tükröz éves szinten.