Ingatlan hvg.hu 2022. május. 10. 06:15

Rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánították a Kopaszi-gátnál épülő lakóparkot, az új lakások vevői visszaigényelhetik az áfát

Nem sokkal az után, hogy Tiborcz István megjelent a Kopaszi-gátnál folyó lakópark-fejlesztésben, a főváros legnagyobb rozsdaövezeti akcióterületévé nyilvánították a helyszínt.

Rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánította a Rozsdaövezeti bizottság a Property Market BudaPart városnegyed fejlesztésének helyszínét – közölte Schrancz Mihály, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója.

A Kopaszi-gáttal szemben épülő BudaPart rozsdaövezeti besorolása kedvez a lakásvásárlóknak is, mert a rozsdaövezeti lakások után a vevők visszaigényelhetik az áfát – tette hozzá. A visszaigénylés visszamenőleg, a rendelet hatályba lépése előtti befizetések esetében nem érvényesíthető, csak a további részletekre, vásárlásokra vonatkozik.

A vállalat első projektje, a BudaPart 2016-ban indult, a területből 10 hektár a Lágymányosi-öböl vízfelülete, és 20 hektár városi park, amelynek része a Kopaszi-gát is. A városrészfejlesztés első két ütemét már lezárták, 1100 lakást értékesítettek is, az első két irodaépületet és az első öt lakóházat már birtokba vették a lakók és a bérlők. Az nemrég derült ki, hogy az ottani lakópark-fejlesztésben megjelent Tiborcz István is.

A most bejelentett rozsdaövezeti akcióterületi besorolásról a 2021. májusában létrejött Rozsdaövezeti bizottság döntött. A testület javaslatok alapján határoz arról, hogy mely leromlott állapotú, korábban ipari vagy egyéb gazdasági célra használt ingatlanok kerüljenek be a programba. Eddig 46 területre érkezett kezdeményezés a bizottsághoz, ebből 16 akcióterületté minősítését támogatta a testület, és hat terület besorolását hagyták jóvá. A közlemény szerint a BudaPart a legnagyobb rozsdaövezeti beruházás Budapesten.

Tudatos otthon
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?