Az otthonfelújítási támogatás januári bevezetése óta már több mint 17 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár az igénylőknek - tudta meg a Bank360.hu a Családokért Felelős Tárca Nélküli Miniszter hivatalától. Ez 14 milliárd forinttal több, mint a májusban közölt 3 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy az első öt hónaphoz képest jelentősen megnőtt a kihelyezett támogatások összege.
2021. január 1-től 2021. július 22-ig több mint 34,5 milliárd forint összegben igényeltek otthonfelújítási támogatást a gyermekes családok, több mint 17 milliárd forintot pedig már folyósítottak is - derül ki a Családokért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Bank360 szakértőinek adott válaszából.
Az 1,6 millió forintos átlagosan folyósított támogatással számolva már több mint 10,5 ezer család kapta meg a támogatást. További 14 milliárd forinttal kapcsolatban még folyamatban van a döntés, az elutasítási arány pedig eddig 10 százalék – ez utóbbi 2,5 százalékkal alacsonyabb, mint a májusi adatok szerint.
Nem használják ki a teljes támogatási összeget a családok
A maximálisan igénybe vehető támogatási összeg 3 millió forint, ehhez legalább hatmillió forint értékben szükséges felújítást végezni. Az igénylők zöme eddig nem használta ki a teljes keretet, átlagosan 1,6 millió forint támogatást folyósít az államkincstár. Emlékeztetőül: a támogatás utófinanszírozású, ha viszont valakinek nem áll rendelkezésére megfelelő mennyiségű tőke, akkor egy kedvezményes, államilag támogatott hitel is felvehető a felújítás megfinaszírozásához.
"A jogszabályi maximumnál alacsonyabb átlagos támogatási összeg mögött több ok is meghúzódhat. Nem szabad például kizárni, hogy egy nagyobb volumenű felújítás tovább tart, emiatt a magasabb összegű támogatási kérelmek lehet, hogy később érkeznek majd be az államkincstárhoz" – közölte Vrazsovits Rita, a Bank360 elemzője. Hozzátette: a most vizsgált, január és július közepe közötti időszakban már 100 ezer forinttal magasabb volt az átlagosan folyósított támogatási összeg, mint a januártól májusig tartó időszakban.
Mire használják fel legtöbben a lakásfelújítási támogatást?
A legnagyobb összegben az ingatlanok belső tereit újították fel az állami támogatásból, ideértve a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását, a galériaépítést, a belső lépcső kialakítását és cseréjét, a szaniterek beépítését vagy cseréjét, a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét, a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását, illetve a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét.
Emellett a napkollektorok, napelemes rendszerek telepítése vagy cseréje is a népszerű felújítási célok közé tartozik, illetve a tető cseréjére, felújítására vagy szigetelésére is sokan fordítják az összeget. Május óta változás is történt e téren: a napelemes rendszerek cseréjére kifizetett összeg megelőzte a tetővel kapcsolatos munkálatokra költött pénzösszeget.
Ha kész a felújítás, akkor a lakásbiztosítást is érdemes felülvizsgálni
Ha elkészültek a felújítási munkálatok, mindenképpen érdemes ellenőrizni a meglévő lakásbiztosítás feltételeit is - már ha rendelkezünk ilyennel. A felújításnak köszönhetően ugyanis változhat az ingatlan értéke, de akár a szerkezete is - ami miatt elképzelhető, hogy másik lakásbiztosítást kell választani, valamint a biztosítási összeg emelésére is szükség lehet.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
