Mire képes pár tucat építésztanuló, ha letesznek eléjük néhány tonna fát, egy szerszámos készletet, és azt mondják nekik, hogy van egy hetük felépíteni egy kis házat? Ezt próbálták ki a világ minden tájáról érkező építésztanoncok egy kis magyar faluban, és mi is megnéztük, mire jutottak.
A helyszín Csóromfölde, Vigántpetend egy külterülete. Valószínűleg a környéken élőkön és a szomszédos Kapolcs vendégein kívül a legtöbb magyar még soha életében nem is hallott arról, hogy létezik ez a hely. Az építésznek tanulók között annál nagyobb a híre: nemcsak Európa sok részéről érkeztek az itteni nyári építésztáborba, hanem Argentínából vagy épp a Fülöp-szigetekről is. Az ötlet a Hello Wood építészstúdióé – ha emlékeznek a szánkókból felépített karácsonyfára, az is az ő munkájuk volt.
A feladat egyszerű: építsenek kabinházakat. A tervezés még az év elején indult, egy nemzetközi zsűri kiválasztott hét tervet, majd az építésztanulók jelentkezhettek, ki melyik kabinház megépítésében szeretne részt venni. Amikor megérkeztek a táborba, megkapták az alapanyagokat és a szerszámokat, beosztották őket 7-12 fős csoportokba, innen volt minden csoportnak egy hete arra, hogy a semmiből felépítse a maga kis kabinházát. A megkötés annyi, hogy egy-egy ház jöjjön ki 12 ezer euró (hozzávetőlegesen 4 millió forint) értékű anyagból. Azért aki saját kabinházat akarna venni, ennek a sokszorosát fizethetné ki, a gyorsaságnak és a precíz előre tervezésnek nagy ára van, különösen amikor amúgy is méregdrága minden az építőiparban.
Hiába tanulnak ezek a fiatalok építésznek, sokan közülük most először fognak a kezükbe kalapácsot azóta, hogy megpróbáltak összerakni egy IKEA-s szekrényt – mesélték a nyári egyetem szervezői. Az építészeket sok mindenre megtanítják, a tervezés, makettezés és a gépi rajzolás jól megy, de ahhoz egy ilyen helyre kell eljutniuk, hogy saját kezükkel próbálják ki, miként lesz valódi ház a terveikből. Ahogy elnézzük a félkész kabinházakat, elég jól haladnak az építéssel, a három lépéssel végigsétálható miniatűr fülkétől kezdve az emeletes faházig minden van itt. De még egy olyan házat is láttunk, amire kerekeket szereltek, bár azért túrázáshoz legfeljebb egy teherautó mögé mernénk odakötni.
De mire jó ez az egész a gyakorlatban? Vannak rémtörténetek a kis lyukakról, amiket kibérelnek a napi tizenöt órát dolgozó japánok, vagy a tíz évvel ezelőtti válságban a házukat elvesztett amerikaiak kabinjairól, de azért a kabinházaknak megvannak a sokkal barátságosabb felhasználási lehetőségei is. Például egyre többen építtetnek hasonlót erdei házikóként, amikor szeretnének elvonulni a világ elől, a kevésbé gazdagok pedig akkor találkoznak az ilyen megoldásokkal, amikor elmennek egy fesztiválra. Érdekes az is, hogy a fesztiválok szállásainál és a természeti katasztrófák utáni kényszerlakhelyeken mennyire használhatják a tervezők ugyanazokat az ötleteket – mesélik a projektvezetők. És persze ahogy a Forma–1 ötletei is átkerülnek előbb-utóbb az egyszerű autókba, ugyanúgy megjelenhetnek később a mindennapi házak tervezésénél azok az ötletek, amikkel az építészek itt még csak játszanak.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.