Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A hely, ahol a metró nincs 20 év késésben, atom helyett a megújulókat részesítik előnyben, és nem az autókra tervezik a várost. Budapest csak 250 kilométer, de mintha egy másik bolygón lennénk.
Áll az ember Bécs egyik épülő külvárosában, és nem tudja, hogy a járdát elrontották, vagy direkt lett ilyen. A betoncsíkon ugyanis mintha átlépdelt volna egy madár, mielőtt megszáradt volna. Ám elnézve a környék formatervezési bravúrjait, még az is benne van a pakliban, hogy ez így volt a tervekben: egy munkás oldaállt benyomkodni a mintát a járdába. Mindenesetre ez sokat elárul a helyről, ahova magyarok leginkább szájat tátani járnak.
Aspernben jártunk, ahol régen Bécs repülőtere volt, az utóbbi években azonban egy új városrész kezdett kinőni a semmiből. Még félig sincs kész, de ami megvan belőle, az elég impozáns.
Óriási területről van szó. Akinek a Budapest melletti – egyébként befuccsolt, talán most új életre kelő – Tópark beruházás nagy betontömbjei nyomasztónak tűnnek, az képzelje el, hogy ez 12-szer nagyobb annál. Az igazi különbség persze az, hogy ez nem nyomasztó, folyamatosan épül, és egyáltalán nem betonkockákból áll. Annyira nem, hogy még az alaprajzát is egy körútra húzták fel. És nem csak azért, mert így jobban néz ki, hanem azért, mert erre a körútra fogják korlátozni az autóforgalom nagy részét. Vagyis azokra a részekre nem mehet be sok autó, ahol a lakások és az irodák vannak, mert ott a felszínen szinte alig van parkoló, csak a közösségi mélygarázsokba lehet legurulni, de azt is nagyon sürgősen, ahogy lefordul az ember a főútról.
Itt ugyanis valami élhetőt próbálnak alkotni, amibe az autós közlekedés csak kiegészítő szerepben fér be. Ellentétben a Tóparkkal, amelyet egy autópálya háromszögbe raktak be (M0, M7 és M1), Aspernbe egyáltalán nem vezetnek széles utak. Inkább egy metróvonalat hosszabbítottak meg, az sokkal célszerűbb volt. Visszatérve utoljára a Tóparkra: az is a Budaörsig el sem vitt 4-es metró közelségével próbálja eladni magát, ami kacagtató, hiszen a kelenföldi végállomás 12 kilométerre van tőle, amit csúcsidőben dugóban araszolva kell megtenni.
Ráadásul a metró Aspernbe nem 20-30 évvel azután ért ki, hogy az első lakók beköltözhettek, hanem 2013-ban, vagyis egy évvel korábban (!), mint ahogy az első lakásokat átadták. A végállomás akkor még tényleg a puszta közepén állt, nem járt oda a metróval senki. A fejlesztések csak most, három-négy évvel később fognak odaérni, hogy a környékét is beépítsék.
A bécsi projekt jelenleg Európa legnagyobb ilyen jellegű beruházása, összesen mintegy 5 milliárd euróba (1540 milliárd forintba) kerül, és természetesen nincs benne uniós támogatás, egy cent sem. (Összehasonlításképp: a budapesti olimpiához kapcsolt fejlesztések becsült költsége durván 1000 milliárd forint, más kérdés, hogy a hasonló becslések még szinte soha nem voltak tarthatóak.)
A magyar kormány vélhetően megrökönyödve hallaná azt is, hogy Aspern PPP (Public Private Partnership) konstrukcióban, vagyis a köz- és a magánszféra együttműködésével készül.
Sokan emlékezhetnek még rá, hogy ezt a modellt használták nálunk kreatívan a projektek túlárazására, és pár botrányos év után el is temették.
Aspernt 2007-ben tervezték, tehát már szűk egy évtizede fut a projekt, és csak 2030-ra készül el teljesen. Ekkor a tervek szerint 20 ezren fognak itt lakni, és 20 ezren fognak az irodaházakban dolgozni. Jelenleg 6 ezres a városrész lakossága, a saját óvodák és iskolák már elkészültek. A terület központjában egy mesterséges tavat alakítottak ki, részben azért, mert az egykori repülőtér elemeinek elbontásakor jó nagy kráter keletkezett. A 600 ezer tonna betont azonban nem hordták el, hanem beépítették az új házakba, megspórolva ezzel az elszállítás és az új beton odaszállításának költségét.
A lakások négyzetméterára 3 ezer euró (925 ezer forint) körül mozog, ami első hallásra talán soknak tűnik, de ha a Garancsi István cégéhez tartozó kopaszi-gáti fejlesztéssel vetjük össze, akkor egyenesen olcsó lesz. A Kopaszi-gát is közel egymilliós négyzetméterárakkal kalkulál (és óriási az érdeklődés iránta).
Aspernben a közlekedéshez az autó helyett a biciklit és a gyaloglást tervezték meg, pedig a teljes terület nem kicsi, 240 hektáros. A városrészen belül vannak menetrendszerinti buszos körjáratok, de eleve külön közösségi biciklihálózata is van, és sokan ezt használják. Ha egy lakó bevásárolni megy, akkor két választása van: vagy kap egy biciklire köthető utánfutót, amit a bolthoz érve lecsatolhat, és rögtön bevásárlókocsi lesz belőle, vagy igénybe vehet egy teherbicikli-szolgáltatást, és a megrendelt/megvett árukat házhoz szállítják neki.
Az energiaellátásban természetesen a megújulók dominálnak, a napelem, a napkollektor és a hőszivattyú használata magától értetődő, a házak több energiát termelnek, mint amennyit használnak, a lakók felhasználási szokásait pedig intelligens rendszerek mérik. Saját szemétégető is van, az is rengeteg áramot termel.
Az osztrákok a közérthetőség kedvéért szeretik megemlíteni, hogy a területen elvileg 340 focipálya is elférhetett volna – amihez magyar látogatóként már tényleg nem tudtunk mit hozzáfűzni.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
