Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Befejeződött a budapesti Lukács Gyógyfürdő felújítása, a közel 1,5 milliárd forintos fejlesztést Tarlós István főpolgármester adta át pénteken, aki az átadáson hangsúlyozta: a beruházással emelkedett a budapestiek szolgáltatásainak színvonala és a főváros turisztikai rangja.
A vizek és a termálvizek Budapest talán legnagyobb természeti kincsét jelentik, ezt ki nem használni bűn volna - hangsúlyozta a főpolgármester az átadás alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Budapest évtizedekkel ezelőtt egyszer már kiérdemelte a fürdőfőváros címet, arra törekednek, hogy ezt a státuszt helyreállítsák - mondta.
Arra a kérdésre, lesz-e folytatás, azt válaszolta: elhatározásuk, hogy a fürdőket, strandokat fejlesztik, az utóbbiakat például befedve téli üzemeltetésre is alkalmassá teszik.
A mintegy 1 milliárd forint összegű európai uniós támogatással megvalósult beruházás a fürdő szinte minden területét érintette, megújult például a vendégek fogadására szolgáló iszapcsarnok, az uszoda csempés kabinsora, a gyógyudvari háromszintes öltözőépület, a napozóterasz és a fürdő udvara is.
A Lukács Fürdő mostantól számos olyan szolgáltatást is kínál, amelyek a fővárosban eddig csak korlátozottan vagy egyáltalán nem voltak elérhetőek. Ilyen többek között a Himalája sótéglából épült sókamra, a Hamam török masszázs. A fürdő teljes egészében akadálymentesített lett, így a mozgásukban korlátozottak is gond nélkül igénybe vehetik a szolgáltatásokat.
A felújítás fedezetének mintegy 70 százalékát uniós pályázati forrásból finanszírozták, a fennmaradó összeget pedig a főváros cége, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) gazdálkodta ki. A főváros arra számít, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően gazdaságosabbá válik a fürdő üzemeltetése és hosszú távon biztosítható a fenntartása - mondta a főpolgármester.
Tarlós István a sajtótájékoztató után az újságírók kérdésére ismételten leszögezte: senki nem mondta, hogy a közműadóból az önkormányzatok nem fognak kapni, csak annyi dőlt el, hogy az adót központilag szedik be. Úgy vélekedett, a főváros számára nem az a lényeg, hogy milyen forrásból kapja a közösségi közlekedés biztosítására a pénzt, hanem az, hogy megkapja, s hogy melyik költségvetési sorról, az közömbös. A közműadóból származó forrást az eredetileg várt 30-40 milliárd forinttal szemben most 60 milliárd körülire becsülik. Ha az állam bevételei növekednek, akkor a lehetősége is megnő arra, hogy a fővárosi - egyébként országos ügyet jelentő - közösségi közlekedést támogatni tudja, finanszírozásába besegítsen - fogalmazott.
A főpolgármester megerősítette, hogy a BKV a MÁV-tól vásárolhat síneket, mint mondta, éppen a héten kapta meg az illetékes minisztertől az erre vonatkozó levelet. Nem kell arra számítani, hogy bármelyik napon baleset történhet, de az igaz, hogy a szerelvények a 3-as vonal egyes szakaszain már rendkívül lassan közlekedhetnek - válaszolta annak firtatására, hogyan tudják biztosítani, hogy napi szinten ne legyen balesetveszélyes repedés a síneken.
Hangsúlyozta: egy olyan nagyságrendű kérdést, mint a fővárosi közösségi közlekedés, beleértve a járműállomány súlyos elhasználódását is, csak az uniós források, a kormány és a főváros együttes fellépésével, összefogásával lehet orvosolni, s évek kellenek hozzá. A kormány támogatja a főváros uniós villamos-, trolitenderét is. A 2-es metró Alstom ügyeit is sikerült rendezni, és ha megérkezik valamennyi szerelvény, a 2-es vonal használhatóbb szerelvényeit át tudják irányítani a 3-as szakaszra - mondta Tarlós István.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
