Akár saját lakásunk falai, bútorai vagy padlója is veszélyes alergiás reakciókat válthatnak ki. az egyik legfontosabb tényező így a lakás/ház elhelyezkedése – írja a Lakásfókusz lakossági ingatlanosblog. Pollenallergiásoknak például az új lakóhely kiválasztásánál érdemes tájékozódni, hogy található-e a közelben számukra veszélyes allergén növényzet. Aki viszont a penészgombára különösen érzékeny, annak érdemes elkerülni a régi parasztházakat, vagy a lápos vidékek szomszédságát. Ugyanígy kerülni kell az ipari övezetek és a nagy forgalmú utak közelségét a vegyszereket nehezen viselő allergiásoknak.

A burkolás, festés, berendezés esetében arra kell törekedni, hogy minél kevesebb káros hatású összetevőt tartalmazzanak a felhasznált anyagok. Ugyanakkor a csupa természetes anyag használata sem garancia, éles reakciót válthat ki például a kezeletlen felületű fenyőbútor is.

A házi poratka az egyik leggyakoribb allergiakeltő, az erre érzékenyek különösen a fűtési szezonban szenvednek, amikor a folyamatosan feláramló meleg levegő miatt a szoba légtere is megtelik az atkás porral. Egyetlen gramm porban akár 15 ezer, az emberi szem számára láthatatlan atka is lehet. A poratkára allergiás emberek gyakran kapják azt a tanácsot, hogy az egész lakást szanálják a pormentesítés érdekében, ami sokszor kivihetetlen feladatnak bizonyul. Ehelyett érdemesebb első körben a legfontosabb lakrészre, vagyis a hálószobára koncentrálni. A párnákat például érdemes négy-hat hetente legalább hatvan Celsius fokos vízben kimosni. Ehhez persze érdemes a vásárlásnál viszonylag hőbiztos ágyneműt választani.

Ami a padlózatot illeti, nem teljesen egyértelmű, mi számít a legkedvezőbbnek. Korábban egységes volt a vélemény, hogy sima, kövezett vagy laminált padlók a legjobbak. Időközben azonban kiderült, hogy ezeknél sokkal könnyebben felkeveredik a por, mint a szőnyegek, padlószőnyegek esetében. Éppen ezért a sima padló csak akkor javallott, ha azt hetente többször nedves ronggyal feltörlik.

A falfesték szintén kockázati tényező lehet. A bőrrel érintkezve kiütéseket okozhat, ritkább esetekben pedig légzési zavarok is felléphetnek a festék kipárolgásai miatt. Az allergiás reakciók kiváltója a legtöbb falfesték esetében a tartósító anyag. A legtöbb vízbázisú falfesték önmagában ugyanis ártalmatlan, ám ideális táptalaj a különböző gombáknak, és ennek kiküszöbölésére kevernek bele tartósítószert. Szerencsére többféle allergia elleni falfesték is hozzáférhető a hazai üzletekben. Ezek esetében tartósítószer helyett rendkívül magas pH-értékkel oldják meg a penészgombák távol tartását.