A családi ház tulajdonosok 54 százaléka energiamegtakarítás céljából újítja fel ingatlanát, de az építésszel terveztetők is elsősorban csak a kiviteli tervek elkészítését és az engedélyeztetésben való részvételt várják el a szakembertől, az anyagok beszerzésében való közreműködést már nem – derül ki a Knauf Insulation 630, felújítást végző ingatlantulajdonos körében végzett szakmai kutatásából. Ennek eredménye pedig az, hogy az ingatlan megtervezett és kivitelezett energiahatékonysági teljesítménye jelentősen eltér egymástól, így a tulajdonos a fűtésszámlán keresztül akarata ellenére is tovább kénytelen költeni otthona melegére.

Az emelkedő energiaárak és a csökkenő reálkeresetek idején az épületek energiahatékonysági fejlesztése nem úri hóbort, hanem gazdasági kényszer, amely ráadásul lélegeztető gépen tartja az erősen gyengélkedő építőipart, hiszen napjainkban - a KSH adatai szerint - a felújítás céljából felvett lakossági hitelek állománya 2011-ben (25,5 milliárd forint) már meghaladta az új lakások építésére igényelt hitelek 23,7 milliárd forintot összegét.

A kutatatás is ezt, az ingatlantulajdonosok által felismert szükségszerűséget igazolja, hiszen a felmérésben megkérdezett családi ház tulajdonosok döntő többsége, 54 százaléka energiamegtakarítás, azaz a fűtésszámla csökkentése érdekében fogott a felújításba és csak ezt a szempontot követte a kényelem (36 százalék), valamint az ingatlan esztétikai állapotának (30 százalék) fejlesztése. A felújítás során a családi ház tulajdonosok 35 százaléka ablakcserét, 29 százalékuk fűtéskorszerűsítést, 28 százaléka tető, illetve padlás szigetelést, szintén 28 százalékuk homlokzati szigetelést, 25 százalékuk pedig tetőfelújítást, illetve ezek kombinációját végezte el a ház energiahatékonyságának javítása érdekében.

Egy önmagától kitekeredő üveggyapot padlásszigetelés felhelyezése nem igényel szakértelmet, de egy homlokzati szigetelés méretezése vagy a fűtéskorszerűsítés kialakítása és kivitelezése már igen. Éppen ezért meglepő, hogy a felújításba kezdő családi ház tulajdonosok 2/3-a egyáltalán nem vesz igénybe építészt vagy tervezőt. Az esetek azon 1/3-ában, amikor azonban a tulajdonos építész vagy tervező segítségét kéri, a szakember szerepe elsősorban a kiviteli tervek elkészítésére és az engedélyeztetésre irányul, de az azokban meghatározott energiahatékonysági paramétereknek megfelelő építőanyagok és termék kiválasztásában már csak 10-ből 8 megrendelő kéri a szakember segítségét. A ma már széles körben és számtalan különböző felhasználási területre alkalmazható megfelelő szigetelés kiválasztása és alkalmazása ugyanakkor alapvető fontosságú a tervezett energiahatékonysági cél elérése érdekében.

Pedig ha valahol, akkor a szigetelőanyagok kiválasztásában elkelne a szakértelem. A megkérdezett családi ház felújítók 66 százaléka számára a szigetelőanyagok hőszigetelő képessége a legfontosabb szempont, ugyanakkor döntő hányaduk helytelenül vagy nem tudja, hogy mi a szigetelőanyagok legfontosabb tulajdonságainak jele, illetve, hogy annak alacsony vagy magas értéke-e a kedvező. A hővezetési tényező (lambda érték) fogalmával a megkérdezettek alig ötöde van tisztában - közülük is csak minden második tudja, hogy ez az érték annál jobb, minél alacsonyabb. A szigetelőanyagok hővezetési ellenállásának (R érték) fogalmát pedig 100-ból mindössze 2 felújító ismeri. Ennek ellenére az esetek átlagosan 75 százalékában a szigetelőanyagokat a megrendelő, vagyis az ingatlan tulajdonosa saját maga vásárolja meg.

A kivitelezők mindössze az esetek 25 százalékban vásárolják meg a felújításhoz szükséges szigetelőanyagokat, ám elsősorban a kereskedők ajánlatai és nem a tervező által meghatározott műszaki szempontok szerint döntenek, vagyis az ár, mint szempont a minőség elé kerül. A kutatásból kiderül az is, hogy 100-ból mintegy 60 családi ház homlokzat szigetelését végzi szakkivitelező vagy generálkivitelező, a fennmaradó 40 ingatlanon ezt a munkafázist is a tulajdonos saját maga valósítja meg.

„Az építész által megtervezett és a kivitelező által megvalósított felújítások azonban sokszor nem a tulajdonos által elvárt megtakarítást eredményezik, vagyis az épület tervezett és valós energiahatékonysági teljesítménye jelentős mértékben eltér egymástól” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Ennek oka nem csak abban rejlik, hogy az ingatlantulajdonosok nem követik az építész szakemberek által kiszámolt és megtervezett műszaki specifikációkat, vagy saját maguk végzik a hőszigetelő rendszerek beépítését, de abban is, hogy e rendszereket egymással nem harmonizáló elemekből válogatják és állítják össze” – tette hozzá a szakember.