2012. október. 31. 17:24 hvg.hu Utolsó frissítés: 2012. október. 31. 17:11 Ingatlan

Teljesen elszakadtak a régiótól a budapesti lakásárak

Régiós összehasonlításban olcsóak a budapesti lakások, a közép-kelet-európai térségben csak Szófiában alacsonyabbak a négyzetméterárak. A nyomott árak okai között megtalálható az alacsony jövedelem és a hitelezés beszűkülése.

Budapesten régiós összehasonlításban nyomottak az ingatlanárak, ez döntően a jövedelmi viszonyok és a hitelezés beszűkülése miatt van így - írja az alapblog. A régióban egyedül csak Szófiát előzi meg a magyar főváros. Ameddig ez nem változik, és/vagy az általános bizalom nem áll helyre, addig nem következhet be érdemi javulás.

A magyar fővárosban régiós összehasonlításban ugyanakkor rendkívül drága a rezsi és a tömegközlekedés. Egy 85 négyzetméteres lakás átlagos rezsije itthon 160 euró, a havi bérlet pedig 34,5 euróba kerül. Varsóban a rezsi mindössze 87 euró, Prágában ez az összeg 120-ban kerül. A havi bérlet tömegközlekedésre a lengyel fővárosban 21,8 euró, Csehország legnagyobb városában viszont ez épp 22 euróba kerül. A fenti adatok azt jelentik, hogy Magyarországon még bőven van liberalizációs tartalék ezekben a szektorokban. Az alábbi táblázat a régiós fővárosok négyzetméterárait mutatja a nettó átlagfizetésekhez viszonyítva. Az összegek euróban vannak megadva.

BécsLjubljanaPrágaVarsóBukarestBudapestSzófia
Négyzetméterár4000305028002500170012501000
Átlagfizetés1800950880825400500365

Érdekességképpen elmondhatjuk, hogy a ljubljanai négyzetméterárak meghaladják a berlinieket, a német fővárosban az átlagos ár 2800 euró, viszont ott 2 ezer euró az átlagfizetés. Extrém esetnek tekinthető ugyanakkor Róma és Párizs, ahol 10 illetve 9 ezer egy négyzetméter lakás átlagos ára. Az olasz fővárosban ehhez 1300 eurós átlagfizetés társul, míg Párizsban a polgárok 2350 eurót visznek haza havonta.

Tudatos otthon
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.