Változás az építési szabályozásban!
Az épületek tervezésekor a jövőben kötelezően meg kell vizsgálni az alternatív energetikai rendszerek alkalmazásának lehetőségét. Az ezer négyzetméteresnél nagyobb középületeknél 2013. január 9-től, az egyéb épületek esetében 2013. július 9-től vezetnék be a felújítások és bővítések esetén is érvényes kötelezettséget.
A rendelet az energiatanúsítványt bevezető, 2006 tavaszán született tárca nélküli miniszteri rendeletet módosítja. A középület fogalma így szól: hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú és közhasználatú épület. Az alternatív energetikai rendszerbe pedig a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszert érti a jogszabály, de ez kiegészül a kapcsolt energiatermeléssel (a gázmotoros áramtermeléssel és fűtéssel), továbbá a távfűtéssel és -hűtéssel, illetve a hőszivattyúval.
A rendelet melléklete új épületbe, illetve a meglévőbe kazáncserekor zárt égésterű kondenzációs gázkazánt javasol. Viszont a 100 négyzetméteresnél nagyobb épületekben kötelezővé teszi a kazánból kijövő víz hőfokának, a külső levegő hőmérsékletétől függő szabályozását.
Az utóbbi időben több szakmai fórumon elhangzott: miután az EU-ban 2020-tól már csak passzív ház építhető, erre - szakaszosan - a magyar szabályozásnak is fel kellene készülnie. Ennek része lenne az, hogy az épületek határoló szerkezeteinek hőátbocsátását folyamatosan csökkentenék annyira, hogy egy négyzetméternyi lakófelületet, egy szezonban 15 kilowattóra energiával lehessen kifűteni. A rendelet mellékletében szereplő hőátbocsátási értékeket a mostani módosítás nem változtatta meg.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.