Budapesten is letette névjegyét a világhírű Dominique Perrault francia építész, aki szerint nem pusztán irodaházakat vagy más nagy tömböket, hanem kizárólag épített tájakat szabad tervezni.
A francia építész 1953-ban született Clermond-Ferrandban. Diplomáját Párizsban szerezte, s hírnévre 1989-ben tett szert, amikor megnyerte a párizsi Nemzeti Könyvtár tervezői pályázatát. Innen kezdve karrierje felfelé ível, s ma a vezető építészek között tartják számon az egész világon. Legfontosabb munkái közé tartozik az EU Luxembourgban székelő Európai Bíróságának épülete, a bécsi Twin Towers irodaház tervezése és a madridi Olimpiai Teniszközpont „bűvös doboza”.
Budapesten a budai Krisztina Palace irodaház homlokzata és belső udvara a keze munkája, az épület fejlesztője a belga Codic cég volt. Perrault úgy vélte, hogy a Nagyenyed utca hangulatának megőrzése és a modern formavilág együttes felhasználása jelentett nagy kihívást. A megoldás végül egy fémet és üveget alkalmazó, a síkot szabálytalanul megtörő elemekből álló homlokzati felület lett, amely egyszerre minimalista, elegáns, mégis karakteres.
Nem kizárt, hogy az ingatlanfejlesztőktől később újabb megbízást kap magyarországi munkákra, neki legalábbis tetszik a főváros. Bármikor kérdezik, mindig azt hangsúlyozza, hogy az épületek és környezetük szerves egészet alkotnak, egymásra gyakorolt kölcsönhatásuk meghatározó a tervező számára. „Viszonyrendszerekben élünk, s az építészet nem merev, zárt műfaj: a szolidaritást, a jelenlétet, a környezeti kapcsolatokat, s még többet: a boldogságot keresi” – mondta az építész.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.