A férfit két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, és meg kell fizetnie 169 ezer forint bűnügyi költséget; az ítélet nem jogerős, a védelem felmentésért fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt kért. 

Végel Dániel

A 44 éves férfi kft.-je 2005. szeptemberben összesen 950 ezer amerikai dollárt kapott a sértettől, egy New Yorkban élő magyar férfitől, amelyet a sóskúti volt katonai ingatlanok megvásárlására kellett volna fordítania. Az összegből azonban csak 100 ezer dollárt költött a megjelölt célra, 850 ezer dollárt más, érdekeltségeibe tartozó társaságok működésére és azok hiteleinek törlesztésére fordított. Ezzel - akkori árfolyamon számolva - 175 millió 100 ezer forint kárt okozott üzlettársának.

A per során kiderült: a vádlott és a sértett korábban már együttműködött két, Balaton-parti élelmiszer-áruház megépítésében, amelyeket szintén a sértett cége finanszírozott. Deli László ezt követően hívta fel üzlettársa figyelmét az Érd-sóskúti ingatlanokra, amelyekről azt mondta, hogy rövid időn belül nagy haszonnal továbbadható vagy fejleszthető lesz. A laktanyát végül nem vásárolták meg; a Pest Megyei Bíróság 2009-ben arra kötelezte a vádlott kft.-jét, hogy az üggyel összefüggésben egymillió 84 ezer dollárt fizessen meg a sértett tulajdonában lévő Stissing Farm Inc.-nek.

A különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással vádolt Deli László a bíróság előtt mindvégig tagadta felelősségét. A férfi először azt állította: a szóban forgó összeg kölcsön volt, majd azt, hogy csendestársi befektetés, konkrét cél megjelölése nélkül. Hangoztatta, hogy később a sértett többségi tulajdont kapott projektcégeiben, amelyek birtokában lévő telkek és projektek lényegesen nagyobb értéket képviseltek az átutalt összegnél, így nem érte kár üzlettársát.

Fazekas István

A bíróság hitelt adott az amerikai állampolgárságú sértett vallomásának, mely szerint a 850 ezer dollárt a sóskúti ingatlan megszerzésére utalta át, a vádlott így a rábízott pénzzel a sajátjaként rendelkezett, ezzel elkövette a sikkasztást. A büntetés kiszabásánál a bíró enyhítő körülményként vette figyelembe a sértett felelőtlenségét, aki írásos megállapodást csak később kötött az átadott összeg felhasználásáról.