Télen a hó terhe alatt tömörödik a talaj, ami a gyökérzónában levegőtlen körülményeket idéz elő.
Télen a hó terhe alatt tömörödik a talaj, ami a gyökérzónában levegőtlen körülményeket idéz elő. Ha pázsitunk mohásodik, az is a túlzott vizesedés, és a levegőtlen talajállapot jele. Ugyanezt jelzi a fűszálak csúcsának a sárgulása. E kedvezőtlen helyzetet motoros, vagy kézi gyepszellőztetővel tudjuk megszüntetni. Előbbit bérelni érdemesebb, hiszen ritkán van rá szükség, utóbbi egy gereblyéhez hasonló eszköz, csak fogai a talajba vágnak. Használata egy komoly edzéssel is felér! A gyepszellőztetéssel megszellőztetjük a talajt, de emellett ezzel kiszedjük a fű közül az elhalt részeket, kissé belevágunk a gyökerekbe, ami ifjulásukhoz vezet.
A gyepszellőztetéssel egy menetben kijuttathatunk műtrágyát is a területre. A pázsit talajában könnyen kialakulhat tápanyaghiány, hiszen a fű felveszi azokat a talajból, de amikor levágjuk és elhordjuk a kertből, azzal e tápanyagokat is eltávolítjuk innen. A rendszeresen öntözött gyepeknél is fokozott a tápanyaghiány veszélye, ekkor a vízzel a gyökérzónánál mélyebb talajrétegekbe mosódhatnak a tápelemek.
Kaphatók speciális gyepműtrágyák is, ám olcsóbb megoldás valami hagyományos, akár szántóföldre való komplex műtrágyát vásárolnunk, mely nitrogén túlsúlyos legyen. Így nem a díszes dobozukat fizetjük meg. A műtrágyák csomagolásán egy három számból álló arányszám található, ami az N:P:K (nitrogén, foszfor, kálium) azaz a legnagyobb mennyiségben szükséges tápanyagok egymáshoz viszonyított mennyiségét jelzi. A fűnek olyan műtrágyát válasszunk, amelynél az első szám, azaz a nitrogéntartalom a legmagasabb, mert ez a zöldtömeg növekedésnek kedvez..
Amennyiben foltokban kiritkult a füvünk, ott felülvethetjük, azaz fűmagot szórunk a foltokra, és kissé bedolgozzuk gereblyével a talajba. Ha nem gondoskodunk a fűmentes foltok pótlólagos telepítéséről, ott gyomosodni kezd majd a pázsit.
Vetés után évekkel a fű a teljes területen elkezdhet ritkulni. Ez egy természetes folyamat, ami ellen nem sokat tehetünk. Ekkor vagy újravetjük a füvet, vagy „virágos rétté” alakítjuk. Ezt úgy tehetjük, hogy fehérhere (Trifolium repens), százszorszép (Bellis perennis) magkeveréket szórunk egyenletesen a területre, begereblyézzük, beöntözzük. Így egy vegyes, néha virágzó állományt kapunk, amiben azért fű is van. Mivel így megszüntettük a fű monokultúráját, még évekig fenntartható lesz e vegyes virágos pázsitunk. Ez egy jó, és költségkímélő megoldás a leromló gyep javítására, különben az gyomosodni kezdene azokon a részeken ahol a fű már nem képez zárt állományt.
A gyomosodás a vetés utáni évben és a későbbi, leromló időszakban okoz gondokat a gyepfelületen. A gyomosodás a gyakoribb nyírással is csökkenthető, hiszen a fűben megjelenő gyomok többsége rosszul viseli a nyírást.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.