Először térjünk ki azokra az alapfogalmakra, amelyekkel biztosan találkozni fogunk a felújítás során, és amelyeknek...
Először térjünk ki azokra az alapfogalmakra, amelyekkel biztosan találkozni fogunk a felújítás során, és amelyeknek döntő szerepe lesz a választásban. Nem csak megmagyarázzuk ezeket a kifejezéseket, de a velük kapcsolatos leggyakoribb buktatókat, és vásárlóbutító trükköket is számba vesszük.
Légkamra
Ezzel a kifejezéssel csak műanyag nyílászáróknál találkozunk. Mivel a levegőnek is jelentős a hőszigetelő értéke, ezért a műanyag ablakkeretek belseje üreges, azaz több légkamrára van osztva. A légkamrák száma határozza meg a szerkezet hőszigetelő tulajdonságát. Míg régebben a 3 és 5 légkamrás modellek közül választhattunk, addig újabban szinte teljesen eltűntek a 3 légkamrás szerkezetek, immár az 5 és 7 légkamrás kereteket kínálják a gyártók és kereskedők.
A légkamrák számának növekedése azonban egyben profilvastagodással is kell, hogy járjon. Sajnos ez nem minden esetben, illetve nem minden gyártónál van így. Egyre-másra találkozhatunk olyan gyártmányokkal, amelyek 7 légkamrával csalogatják ugyan a kedves vásárlót, ám ezen keretek profilvastagsága nem tér el az 5 légkamrás szerkezetétől.
Tulajdonképpen annyi történt, hogy a gyártó ugyanabba a vastagságba belesűrített még 2 légkamrát. Ettől a termék hőszigetelő értéke ugyan nem nőtt, de több pénzt lehet elkérni érte. Ezért vásárlás során minden alkalommal győződjünk meg erről az „apróságról”. Kötelességünknek érezzük azonban kihangsúlyozni, hogy a fentebb említett megtévesztés a hazai neves gyártókra nem jellemző, leginkább nevenincs, feltűnően olcsó, silány minőségű ablakoknál fordulhat elő. Ha a nyílászárócsere célja a fűtési energia megtakarítása (és mi más lehetne), akkor messziről kerüljük a márka nélküli termékeket!
„U” érték, vagy „k” érték: hogyan teszteljük le?
A két betű ugyanazt az értéket jelöli. Gyártónként változhat a megjelölés, de ma már legtöbben az U értéket tüntetik fel. Ez az érték az ablakok üvegeire vonatkozik, azon belül is a hőátbocsátási tényezőt határozza meg. Minél kisebb az értéket jelölő szám, annál kisebb az adott üveg hőátbocsátási tényezője, azaz annál nagyobb a hőszigetelő értéke. A legtöbb helyen 1,4 vagy 1,1 U értékű üveget kínálnak a kereskedők, ennél magasabb értékkel rendelkező üveget már nemigen lehet találni a piacon. Ritka, és meglehetősen drága az egyes gyárak kínálatában szereplő 0.7, vagy 0.5 U értékkel rendelkező háromrétegű üveg. Abban megegyezhetünk, hogy a leggyakoribb 1,1-es – kétrétegű – üvegek már képesek kielégíteni a legmagasabb igényeket is, kivéve persze, ha passzívházat akarunk építeni. A rétegek közti argon, vagy krypton gáz biztosítja a megfelelő hőszigetelést.
Vásárlóként meglehetősen nehéz megállapítani, hogy a választott ablakaink üvege megfelel-e mindazoknak a követelményeknek, amelyeket az értékesítő mond, vagy amiről a nyílászáró leírása tanúskodik. Egy dolgot azonban tehetünk. A legtöbb gyár úgynevezett bevonatos üvegeket kínál. Ez azt jelenti, hogy a tűző nap általi átmelegedéstől óvja az ablaküveget egy hővisszaverő bevonattal. Ennek a bevonatnak a meglétét egy egyszerű öngyújtó segítségével le tudjuk ellenőrizni.
Tartsuk az ablak üvege elé az öngyújtót. Ha nem pont szemből nézzük a visszatükröződő lángot, hanem kicsit oldalról, akkor kétrétegű üveg esetén összesen 4 darab lángot fog visszatükrözni az üveg. Két-két lángpárt látunk az ablaküvegben. Ez a két réteg miatt van. Ha azonban hővisszaverő bevonattal van ellátva az üveg, belülről nézve a második láng színének el kell térnie a többitől. Általában sötétebb, vörösebb, vagy ciklámen színű. Ha minden láng azonos színű, lemaradt a bevonat az ablakról, ez esetben pedig aligha éri el a leírásában szereplő hőszigetelő értéket.
Hasznos tanácsok a beépítéssel kapcsolatban
Mivel a lakásfelújítások nagy részét évek óta a nyílászárócsere teszi ki, ezért sajnos nem csak a gyártás területén jelentek meg a kontárok, hanem a beépítő cégek között is akad jó néhány. Az alábbi útmutatót betartva azonban nagy eséllyel elkerülhetjük őket, de legalábbis számonkérhetőek lesznek a későbbiekben:
1. Ha csak tehetjük, a gyártó cég szakembereivel végeztessük el a munkát. Még így is előfordulhat, hogy kellő szakértelem híján fog hozzá a kiküldött „mester” a munkához, azt azonban sikeresen elkerüljük, hogy a gyártó és a beépítő egymásra mutogassanak egy későbbi reklamáció során. Bevett szokás ugyanis kis hazánkban, hogy senki sem képes elismerni saját felelősségét, a vásárló pedig a két cég között őrlődve végül feladja a szélmalomharcot, és inkább mélyen a zsebébe nyúlva egy harmadik – immár szakértő – beépítő segítségével hárítja el a hibát. Ha viszont a beépítő a gyártó cég alkalmazottja, vagy alvállalkozója, akkor intézzék csak el egymás között a dolgot, és bárki is hibázott, végezzék el a garanciális javítást.
2. Minden esetben írjunk szerződést az elvégzendő munkáról. Ez többek között azért is fontos, mert a beépítő cégek általában foglalót kérnek, sok megrendelő pedig képes anélkül odaadni a nem jelentéktelen összeget, hogy meggyőződött volna a munkát elvállaló cég valós kilétéről és szakértelméről. A szerződés egyértelműen azonosítsa be a megrendelőt és a beépítőt, hogy egy későbbi reklamáció során ez ne lehessen kérdés. Továbbá feltétlenül foglalja magába az előre kialkudott árat módosítás lehetősége nélkül, valamint a foglaló pontos összegét. Az elvégzett munkáról mindenképpen kérjünk számlát, ennek hiányában ugyanis problémás lesz egy esetleges reklamációt érvényesíteni. Itt jegyezzük meg, hogy a nyílászárókra 5 év kötelező alkalmassági idő vonatkozik, tehát ennél alább ne adjuk!
3. A beépítés során végig legyünk jelen! Ez nem azt jelenti, hogy a másik szobában nézzük a tévét, hanem azt, hogy kísérjük figyelemmel a munkát. Ha nem értünk hozzá, az sem baj, csak érezhető legyen a jelenlétünk, ezzel ugyanis megakadályozhatjuk, hogy valamit „véletlenül kifelejtsenek” a beépítés során. Ilyen lehet például néhány tokrögzítő csavar, vagy a résszigetelő, ezek ugyanis később nem látszanak, viszont súlyos ezreket fognak kihúzni a zsebünkből a fűtési szezon minden hónapjában! A munka végeztével nézzük át a nyílászárókat, és csak azután fizessük ki a teljes vételárat, ha mindent rendben találtunk.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.