„Ezzel az új létesítménnyel az Európai Uniós elnökség egyik helyszínévé is váltunk, illetve máris több rangos nemzetközi kongresszus szervezője adta le foglalását nálunk. De a kongresszusi piacnak óriási szüksége lenne további fejlesztésre: egy összességében  4-5000 fős befogadóképességű, a legmagasabb szervezői és vendéglátói igényeket is kielégítő létesítményre” – tájékoztatta az OGH hírügynökséget Szántó András, a SYMA Sport- és Rendezvényközpont ügyvezető igazgatója, egyben egyik tulajdonosa.

A fejlesztési terv első szakaszában a SYMA „C” csarnokának átépítése és felújítása kezdődött el. 2011. márciusára a jelenlegi falak között egy 1500-2000 fős befogadóképességű, nemzetközi színvonalú kongresszusi központ lép piacra.  Szántó András hozzátette, hogy a rendezvény- és kongresszusi központ területén belül így már összesen 15 szekcióteremet tudnak majd biztosítani (a legmodernebb mobil hangszigetelő falak, illetve álmennyezet segítségével 15-500 fős részekre tudják majd szekcionálni a teret).

Stiller Ákos

A beruházás második szakaszát, amelynek legalább 25 év lenne a megtérülési ideje, úgy szerették volna már évekkel ezelőtt megvalósítani, hogy ehhez állami és helyi szinten is partnerség jöjjön létre. „Ha nem kapunk azonban külső segítséget, akkor is mindent elkövetünk, hogy a jelenlegi rendezvényközpontot átalakítsuk nagy befogadóképességű nemzetközi kongresszusi központtá, ahol már a jelenlegi adottságaink között, az „A”   csarnokban be tudunk fogadni akár 7000 fős kongresszusokat is. Mindezt úgy, hogy mellette egy fedél alatt most is van területünk a kongresszusokat kísérő kiállításokra és cateringre. Sokkal kultúráltabb lenne azonban, ha a jelenleg is érvényes építési engedélyben szereplő kongresszusi központ terve teljességgel megvalósulna”.

Szántó András arra is rámutatott, mit is jelent az új kongresszusi központ fejlesztése számokban. „Mikor a fejlesztési terveket még évekkel ezelőtt aktualizáltuk, azt láttuk, hogy Magyarországon nemzetközi kongresszusokon és konferenciákon nagyságrendileg mintegy 120.000 ember vesz részt. Hozzávetőleg 530 ilyen típusú rendezvényt szerveztek, ezzel nemzetközi szinten igen szerény, 226 fős részvételi átlagot értünk el.

Ennyi ember elfér egy nagyobb bálteremben. Jellemző azonban, hogy míg a nemzetközi kongresszusok és konferenciák számát tekintve Budapest a világ első 20 város között van, a résztvevők összes létszámát illetően viszont több mint 50 város előz meg bennünket. Nem nehéz kitalálni, hogy a rendezvényekből származó bevételek tekintetében sem tartozunk ezért az élmezőnyhöz. Ennek az a magyarázata, hogy a magyar fővárosban nincs olyan helyszín, ahol 4-5 ezer embert le lehet ültetni egy térben, a nemzetközi színvonalnak megfelelő, kongresszusi körülmények között. Ma nincs Budapesten olyan helyszín, amely ilyen létszám mellett rendelkezik a plenáris ülés létszámának megfelelő szekciótermekkel, étkezési lehetőséggel és kiállítási területtel”.

Budapest hiába vonzó célpont, csak a „kisebb” rendezvények tekintetében versenyképes egyelőre. A SYMA tulajdonos ügyvezető igazgatója az OGH hírügynökség érdeklődésére további bevételi adatokkal is alátámasztotta egy megépülésre kerülő nagyméretű kongresszusi központ jelentőségét. „Jelenleg mintegy 85 milliárd forintot tesz ki Magyarországon a kongresszusok résztvevőitől származó bevétel. Ha lenne egy nemzetközi szinten is versenyképes, legalább 4.000 főt befogadó kongresszusi központunk, akkor megbízható számítások szerint ez az összeg megnégyszerezhető lenne (azaz a magyar költségvetésbe akár 340 milliárd forint is befolyhatna erről a piacról). Ez a külföldiektől származó, jelenlegi teljes turisztikai bevétel egyharmada.

Ennek az összegnek csak az áfa tartalma 68 milliárd forint lenne. Normális, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő viszonyok mellett ennek az összegnek a 10 százalékát kellene visszaforgatni kongresszusi marketingre. Persze, ez a 6,8 milliárd forint több lenne, mint Magyarország teljes éves, nemzeti turisztikai marketing kerete” – húzta alá a SYMA ügyvezető igazgatója, aki hozzátette: „Húsz tűzben megpróbált év van mögöttünk, de ezeknek a terveknek a megvalósításába szívesen befektetnék még 20-25 évet.”