Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A világon mindenütt, így Magyarországon is ingatlanhoz kötődik a hivatali, vagy korrupciós bűncselekmények jelentős...
A világon mindenütt, így Magyarországon is ingatlanhoz kötődik a hivatali, vagy korrupciós bűncselekmények jelentős része. Alulértékelt állami-önkormányzati ingatlanok magánkézbe adása, szántóföldek belterületté minősítése, feltűnően nem értékarányos ingatlan csere, "testreszabott" közbeszerzés - csak néhány példa a módszerek közül.
Ami mindegyikben közös: adott befektetői érdekcsoportok helyzetbe hozása az állami, önkormányzati törvényhozás segítségével. A végeredmény: kevesen nagyon jól járnak, sokan meg nagyon rosszul. A túlárazott állami támogatásokból történő rendszerszerű pénzkivétel ellen ma nincs megfelelő gyógymód.
A bizonyítás lehetetlen, az államapparátus végrehajtói csak akkor buknak, ha a megrendelő politikai kör kihátrál mögülük (lásd Zuschlag, Tátrai Tibor ex-MNV elnök).
Kapcsolódó cikkeink:
A 10 legnagyobb ingatlancsalás Magyarországon
Ingatlancsalás Keszthelyen: hogyan trükközött a Jobbik elnöke?
Álomkaszinó svindli: hogyan trükközött az értékbecslő?
5. A pátyi mutyi
A 3000 fős újpátyi golffalu és megapláza egy gyanús hátterű "lobbicég", a Kovács Bence János által vezetett Grupo Milton nevéhez fűződik. Az index.hu írta meg először, hogy a saját állítása szerint nyolcvanhét céget összefogó és 2008-ban 580 millió eurós árbevételű, spanyol központú Grupo Milton holdingot az interneten csak Magyarországon emlegetik, másutt nincs nyoma.
Ráadásul a hazai médiában Spanyolországban ingatlanmilliárdosként feltűnt Kovácsot csalásért és okirat hamisításért 1995-ben másfél év börtönbüntetésre ítélték.
A társaság az ún. spanyol módszert honosította meg Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a társaság jó helyismerettel, és mindkét politikai oldallal kíváló kapcsolatokkal rendelkező lobbistája óriásberuházások ígéretével olcsón szerez meg önkormányzati tulajdonú szántóföldeket, sőt természetvédelmi területeket, amiket később az önkormányzat belterületté minősít - önmagában milliárdos hasznot hajtva a befektetőknek (és az önkormányzati képviselőknek).
A Grupo Milton valójában a Sedesa spanyol ingatlenfejlesztő cégnek hajtott fel üzleteket. Pécsett százmilliárdos, azóta feledésbe ment fejlesztések ígéretével vásároltak önkormányzati ingatlancsomagot, Székesfehérváron pedig a 2010-es önkormányzati választások után is sikerült belterületté minősíttetniük egy 121 hektáros földterületet.
Kapcsolódó cikkeink:
Pornó és agydaganat: rejtélyes befektető Pátyon
Pátyi golfváros: gyanús fejlemények pártvonalon
A Sedesa és több más építőipari cég ellen Velenciában 2009. február óta ügyészségi vizsgálat folyik egy kampányfinanszírozási botrány kapcsán, de a cég nevét pénzmosással, korrupcióval is kapcsolatba hozták. Ezekkel az ügyeivel még a tekintélyes El Pais is foglalkozott.
A spanyol lapokban közölt állítások szerint a jobboldali politikusok milliós nagyságrendű megvesztegetési pénzeket tettek zsebre azért, hogy a Sedesát és más cégeket milliárdos nagyságrendű megrendeléshez juttassák. Valenciában a botrány hatására 2009. november 1-én húszezres tüntetésre is sor került.
4. Balatonring
A sávolyi motorpálya projektben ugyanaz a spanyol befektetői kör és magyar strómanja (Sedesa, Grupo Milton) tűnt fel, mint Pátyon. Az ügyre jellemző körülmény, hogy bár Szlovákiában - állam támogatás nélkül - tavaly kevesebb mint harmad ennyi pénzből építették fel a SlovakiaRinget, a projekttben érintett magyar állami cégeket (Magyar Fejlesztési Bank, Magyar Turizmus Zrt) a Gyurcsány-kormány kormány határozata kötelezte a részvételre.
Miután a sajtó feltárta a gyanús hátterű cég történetét, a Bajnai-kormány tavasszal az utolsó pillanatban, a közvélemény nyomására tett le arról, hogy 35 milliárd forinttal támogassa a Balatonringet. Ezt egyértelműen az oknyomozó újságírók és a civil szervezeteknek sikerének tekintjük, ami bizakodásra ad okot a jövőre nézve.
Kapcsolódó cikkeink:
Eldőlt: az állam kiszáll a Balatonringből
3. Fideszes országfelmérés
Farkas Imre fideszes vidékfejlesztési közigazgatási államtitkár alighanem csúcskategóriás geodéta szakember lehet, ha vezérigazgatóként irányított korábbi cége nyerte el az általa kiírt 5 milliárd forintos pályázatot az ország lefotózására.
A pályázatot 2010 végén - egy hetes határidővel - úgy írták ki, hogy a magyar cégek közül csak a Geodéziának legyen esélye, ráadásul létezik egy nagyobb felbontású és nagyságrendekkel olcsóbb eljárás is. A minisztériumhoz tartozó Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) az elmúlt években egy másik projektben is lefotóztatta az országot, de érdekes módon akkor csak 160 millióba került a 70 ezer négyzetkilométerre kiterjedő művelet - írta az Index.
Kapcsolódó cikkünk:
Itt a Fidesz első korrupciós botránya - és minden marad a régiben, ugye?
Farkas Imre hivatalos életrajza alapján úgy tűnik, hogy 2002-ben véget ért munkaviszonya a Geodézia Zrt.-nél, a cégnyilvántartás adatai szerint viszont egészen a kinevezése előtti napokig, május 27-ig tagja volt a cég igazgatóságának, és a Geoinvest-Geodézia Befektető és Szolgáltató Kft.-n, a Geodézia Zrt. egyik meghatározó részvényesén keresztül résztulajdonos is volt a cégben.
Friss hír, hogy a szerdai kormányülésen törölték az Országleltár projektet. Cikkünket itt találja. A hivatalos verzió szerint forráshiány, illetve a vörösiszap katasztrófa miatt.
2. Moszkvai ingatlanbotrány
Moszkva messze van, az ügy több mint 3 éves, mégis: amikor "valakik" gyanús körülmények között eladták a magyar kereskedelmi kirendeltség épületét (papíron kétszer is), 10 milliárdos vagyonvesztés érhette a magyar államot.
Az ügyet az origo tárta fel először: a magyar kormány 1991-ben dollármilliókkal többre becsülte a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének értékét, mint amennyiért végül 2008-ben eladták az ingatlant. Az ügyészség szerint egyelőre nem világos, hogy az alacsonyabb árat megállapító ingatlanbecslő cég milyen felhatalmazás alapján állapította meg az árat.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több ponton is megállapította Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatójának a felelősségét a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásának ügyében.
A jelentés szerint a Moszkva belvárosában lévő elegáns palotát egy offshore cég vette meg, amely jóval drágábban adta tovább azt az orosz államnak. Az értékbecslés a 17 ezer négyzetméterből mindössze 3300-at vett figyelembe, amit egy magyar diplomata azzal magyarázott, hogy irodaházként csak ekkora terület volt hasznosítható az ingatlanból. Az ügyészség hűtlen kezelés miatt nyomoz, gyanúsított nincs.
1. King's City megakaszinó - Sukoró
Az álomkaszinó "üzleti modellje" nagyon hasonló a Balatonringéhez, csak a befektetői kör más. 2,6 milliárdos állami támogatás, gyanús földcserék, alulértékelt ingatlanbecslés állnak a középpontban. A Joáv Blum nevével fémjelzett ingatlancsere-szerződést az tette lehetővé, hogy 2007-ben a parlamenti többség módosította a vagyontörvényt, aminek alapján az állam (MNV Zrt.) versenyeztetés nélkül bonyolíthat le ingatlancserét.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerint a kormány álláspontja egyértelmű: Sukorón nem lesz kaszinó. A kormánybiztos a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta: 2010. január 1-jén automatikusan megszűnt a sukorói beruházást tervező cég, a King's City koncessziós joga, és a cégnek 900 millió forint kötbért kell fizetnie a magyar államnak. A befektetők ugyanakkor ragaszkodnak a koncessziós szerződéshez és a sukorói helyszínhez, ellenkező esetben beperlik a magyar államot.
Bár a gyanús projekt megbukni látszik (s ez szintén a nyilvánosság erejének köszönhető), vannak nyugtalanító elemei a történetnek. Egyelőre nem lehet tudni például, hogy a Fidesz eredetileg miként volt érintett a projektben. Nagy Anna kormányszóvivő egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Orbán Viktor 2010 januárjában pártelnökként volt jelen a sukorói kaszinó-beruházással kapcsolatban folytatott megbeszélésen. Egyelőre nem tudni, hogy Orbán miről tárgyalt a valódi befektetővel Ronald S. Lauderrel.
Kapcsolódó cikkeink:
Milyen az igazi King's City Izraelben?
Felszólítja a magyar kormányt a King's City befektetői csoport
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
