A megtámadott rendelkezés szerint az "új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásai szerint a helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, napenergiát hasznosító berendezéseket) kell alkalmazni" - tartalmazza Sereg Andrásnak, az Ab sajtófőnökének közleménye. 

Nem írható elő, milyen fűtési rendszerrel lehet kiváltani a távhőt
 
Az alkotmánybírósági eljárást kezdeményező közigazgatási hivatal szerint a távhő-szolgáltatási törvény nem ad lehetőséget a helyi önkormányzat képviselő-testületének arra, hogy előírja, milyen fűtési rendszerrel váltható fel a távhőszolgáltatás.
 
Az Ab megalapozottnak találta az indítványt, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a távhőszolgáltatás - különösen a lakossági felhasználók tekintetében - természetes monopolhelyzetet élvező szolgáltatás, ezért annak szabályozásában kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének.  A távhőszolgáltatásról szóló törvény a felhasználó jogaként szabályozza az általános közüzemi szerződés felmondását azzal, hogy részletesen szabályozza a felmondás feltételeit. Így biztosítja a törvény, hogy a szerződés felmondása más felhasználók jogait ne korlátozza, azok tulajdonában kárt ne okozzon, illetőleg ne veszélyeztesse a szolgáltatói és a felhasználói rendszer zavartalan működését. 
 
Az Ab határozatának indokolása szerint a helyi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, így például a távhőszolgáltatásról szóló törvénnyel, továbbá az önkormányzatnak nincs felhatalmazása arra sem, hogy rendeletében a hőellátó rendszerek kialakítását, átalakítását korlátozza, és az érintettek számára távhőszolgáltatás igénybevételét tegye kötelezővé.
 
Bár a megtámadott rendelkezés más, helyi emisszióval nem járó energiaellátó rendszerek, mint például villamos energia, napenergiát hasznosító berendezések alkalmazását is kötelezővé teszi, elsősorban a távhőszolgáltatás igénybevételére kötelez, hiszen a legtöbb esetben feltehetően csak távhőszolgáltatással váltható fel a helyi emisszióval járó hőenergia-ellátás.
 
Az Ab keddi határozata a Magyar Közlönyben megjelenés napjával, várhatóan pénteki hatállyal semmisíti meg a távhőről leválás korlátozását tartalmazó főváros önkormányzati rendelet.  Az Ab idén február 26-án Miskolc és Tiszaújváros, április 3-án Kazincbarcika önkormányzatának távhőszolgáltatásról szóló rendeletének leválást tiltó rendelkezését semmisítette meg.

Módosítják a főváros távhőrendeletét

 A főváros mindig is jogkövető magatartást tanúsított, s így tesz ez ügyben is - nyilatkozta Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes az MTI-nek annak kapcsán, hogy az Alkotmánybíróság szerdán kihirdetett határozatában alkotmányellenesnek találta, s ezért megsemmisítette azt a fővárosi rendeletet, amellyel korlátozták, csaknem teljesen ellehetetlenítették a távhőszolgáltatásról való leválást.

A szocialista politikus közölte, hogy a jogszabályok messzemenőkig történő betartása mellett az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy úgy módosítsák a fővárosi rendeletet, hogy elkerüljék a Főtáv hálózatáról történő esetleges tömeges leválást. 

A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság döntése csak tovább erősítette az általa az elmúlt két évben következetesen képviselt álláspontot. E szerint a jogszabályok betartása mellett, az európai uniós országok tendenciáját figyelembe véve, mindent meg kell tenni a környezetkímélő távfűtés árának piaci versenyképességéért, vagyis e fűtési mód életképességének a megőrzéséért. Mint mondta, a főváros eddig is mindent elkövetett, s a továbbiakban is erre törekszik az önkormányzattól független ártényezők esetleges csökkentése érdekében. Példaként említette az ökoprogramot, az ökoplusz-programot, a távfűtés alapdíjának befagyasztását, a Budapesti Erőmű Zrt. magas beszállítói hőárainak mérséklését és az áfacsökkentés kezdeményezését. 
 
Fővárosi ellenzéki politikusok korábban az alkotmánysértőnek talált vidéki távhőrendeletek kapcsán már felvetették a fővárosi szabályozás módosításának szükségességét. Egyidejűleg olyan szabályozást szorgalmaztak, amellyel arra ösztönözhetik a fogyasztókat, hogy továbbra is a távhőszolgáltatást válasszák.   
 
A távfűtés versenyképességének érdekében a városvezetés és az ellenzék is többször felvetette az elmúlt időszakban a távfűtés áfájának 5 százalékra való csökkentését. A Fővárosi Közgyűlés legutóbb április végén csaknem egyhangú szavazattal kezdeményezte a kormányzatnál, hogy a távfűtést az 5 százalékos áfa-kulcsba sorolják át. Hock Zoltán (MDF) egyetértve az elképzeléssel, "álságosnak" nevezte a kormányzathoz történő felterjesztést, mivel a parlament már döntés közeli helyzetbe került ez ügyben. Mint mondta, módosítást már nem lehet benyújtani a parlamentben ennek érdekében. Kezdeményezte, hogy a közgyűlés azon tagjai, akik parlamenti képviselők is, szavazzák meg azt a már az Országgyűlés előtt lévő ellenzéki javaslatot, hogy legyen 5 százalékos áfája a távfűtésnek. Az ülés nyilvánossága előtt megkérdezett MSZP-SZDSZ képviselők nem kötelezték el magukat ez ügyben. 
 
A parlament végül 18 százalékra mérsékelte a távfűtés áfáját.  
 
A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője még tavaly januárban támadta meg a fővárosi rendeletet az Alkotmánybíróságnál, miután törvényességi észrevételét a Fővárosi Közgyűlés elutasította. A közigazgatási hivatal szerint a távhő-szolgáltatási törvény nem ad arra lehetőséget egy önkormányzati képviselő-testületnek, hogy előírja azt, hogy milyen fűtési rendszerrel váltható fel a távhőszolgáltatás. A főváros most megsemmisített rendelete szerint új létesítmények kialakításakor, vagy a meglévő energia-ellátó rendszerek átalakításakor egy 2001-es kormányrendelet előírásainak megfelelően a helyi emisszióval nem járó rendszereket, távhőt, villamos energiát, napenergiát hasznosító berendezéseket kell alkalmazni. 
    

Jelentős költséggel járna a tömeges leválás a távhőszolgáltatásról

 Jelentős költséggel és környezetterheléssel járna, ha a fogyasztók tömegesen leválnának  a távhőszolgáltatásról - mondta el László György, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének alelnöke az MTI-nek szerdán    Az Ab arra felhívta a figyelmet, hogy a távhőszolgáltatás - különösen a lakossági felhasználók tekintetében - természetes monopolhelyzetet élvező szolgáltatás, ezért a szabályozásánál kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének. 
 
László György közölte: a szövetség tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését. A távhőszolgáltatók a versenyképesség megteremtésével akarnak a piacon maradni - mondta. Hozzátette: a távhő 18 százalékos áfája egyebek között ehhez ad átmeneti segítséget. 

Az alelnök szerint a tömeges leválás hosszan elhúzódó folyamat lenne, ami a folyamat végén, vagy a szolgáltatásban bennmaradók számára is a költségek számottevő növekedését jelentené, sőt, ezek a fogyasztók esetleg ellátás nélkül maradnának. 
 
László György szakértői becslésekre hivatkozva azt mondta, hogy a tömeges leválás országos hatásait tekintve azzal járna, hogy mintegy 60 milliárd forintot kellene fordítani gázvezetékek építésére, és további 180 milliárd forintba kerülne a szükséges mintegy 13 ezer gázkazán telepítése. Ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedne a környezetterhelés. Jelenleg ugyanis a távhőt és áramot termelő úgynevezett kapcsolt erőművek évi kétmillió tonna szén-dioxid kibocsátását "takarítják meg".