A környezetbarát irodai működtetés lényege, hogy a cégek a lehető leghatékonyabb erőforrás-felhasználással és hulladékcsökkentéssel minimalizálják irodai tevékenységünk negatív környezeti hatásait. Gyakran emlegetett példa az iroda környezeti hatásainak méréséről az az adat, amely szerint egy számítógépből és monitorból álló

Zöld Iroda Verseny

Idén ismét megrendezik a Zöld Iroda Versenyt, amelyet kiállítással is egybekötnek. A versenyre bármely olyan vállalat, hivatal, vagy intézmény nevezhet, amely irodai munkát folytat. A díjra négy éve pályázhatnak Magyarországon a már környezet- és emberbarát módon üzemeltetett irodák, valamint azok a cégek, amelyek át szeretnének térni a zöld irodaműködtetésre.

munkahely, ha bekapcsolva hagyjuk éjszakára, évente egy tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős, miközben Magyarország szén-dioxid kibocsátása évente 60−70 millió tonna körül mozog − mondja Rémi Couture, a Colliers Ingatlanügynökség szakértője. Az energiatakarékos és intelligens irodatechnikai berendezések megválasztásával, a papír-, energia- és vízfelhasználás optimalizálásával, az irodaszerek, takarítószerek beszerzésénél környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, az irodabútorok gondos kiválasztásával, az iroda levegőminőségének optimalizálásával ráadásul úgy érhető el jelentős pénzügyi megtakarítás, hogy közben növelhető a munkavégzés hatékonysága. Az anyagi megtakarítás következtében az iroda zöldítésére szánt kezdeti befektetések már akár rövid vagy középtávon megtérülhetnek.

A zöld épület – mint minősítési kritérium – lényegében jól menedzselhető ingatlant jelent. A történet nem az alternatív energiaforrások felhasználásáról szól, sokkal inkább arról, hogy környezettudatos szemszögből is végig legyenek gondolva az épület menedzselésének kérdései. A zöld épületeknek – az USA-ban bevezetett LEEDS™ minősítési rendszer alapján például – négy fokozata van: a minősítettől az ezüst-, arany illetve platina fokozatig. Ez utóbbit akkor szerezheti meg egy épület tulajdonosa, ha valóban megteremti a saját energiatermelését és -ellátását. Ez azonban már inkább presztízsberuházásnak számít, amit PR szempontból természetesen jól ki lehet aknázni. Az alap illetve ezüst minősítést viszont a legtöbb épület esetében viszonylag csekély beruházással el lehet érni. Természetesen mindemellett elsődleges szempont a működési költségek optimalizálása, hiszen a befektetői oldal számára is fontos, hogy jól menedzselhető ingatlanba fektesse pénzét, miközben a bérlők számára sem elhanyagolható kérdés, ha a bérleti díjhoz tartozó szolgáltatási költségek négyzetméterenként 15−17 százalékkal is csökkenthetők.