Az ingatlanszakmát teljes egészében átfogó kamara a mai napig nem jött létre, ahogy a szakma célkitűzéseit, érdekeit sem fogalmazták még meg egyöntetűen a különböző tömörülések. Ezt a hiányt pótolandó hívták életre az Ingatlan Chartát, amelyet eddig mintegy kétszázan írtak alá. Igaz, e szám sokszorosa dolgozik ma Magyarországon az ingatlanszakmában. 

A charta alulról jövő kezdeményezés, amelyet az hívott életre, hogy a ingatlanszakmára eddig gyakran olyanok akarták ráerőltetni elképzeléseiket, akik a gyakorlati munkával köszönőviszonyban sem voltak − mondja Békési Béla, a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezetének elnöke. A szakember véleménye szerint az is problémát okoz, hogy eddig egy-egy rendelet vagy szabályozás létrehozásához, hatálybaléptetéséhez különböző érdekek fűződtek.

Kamara híján
Békési Béla szerint részben azért sincs a mai napig ingatlankamara, mert a különböző ingatlanos szakmai szervezetek vezetősége nagyobb létszámú, mint amit egy kamara vezetése fel bírna szipkázni. Azért nincs tehát egyetértés, mert a kamarában kevés lenne a „pozíció”. A charta ezért azon is dolgozik, hogy megkeresse azokat a dolgokat, amelyek összeköthetik a szakmabelieket. Magát a chartát a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezetének (MIÉSZ) tagjai hozták létre − ez a tömörülés az egyetlen olyan ingatlanos szervezet Magyarországon, amely egyéni tagokból áll, és amelynek valamennyi tagja ellenőrizhetően, hivatalosan regisztrált ingatlanos szakember, megfelelő végzettséggel − magyarázza Békési Béla, akitől azt is megtudtuk, hogy a becslések szerint ma Magyarországon az ingatlanosoknak csak mintegy fele dolgozik hivatalosan.

Mit akarnak?
A chartát elindító MIÉSZ tagjai ezért egytől egyig olyan gyakorlati szakemberek, akik saját bőrükön érzik, hogy nem működik jól a jelenlegi szabályozás, hiányzik a gyakorlati tapasztalatok eljuttatatása a megfelelő fórumokra. A charta ennek fényében hozta nyilvánosságra tíz pontját, amelynek kidolgozásán a tagság majd fél évig dolgozott. Jelentősebb célkitűzéseik között a szakmai bizonyítványok elfogadása és alkalmazása, a törvénymódosítások szakmai vitára bocsátása, és az ingatlanmaffia, az ingatlanokkal kapcsolatos csalások elleni harc szerepel. Elsődleges céljuk az ingatlanszakma hosszú távú szakmai tervének meghatározása. Célkitűzésük az is, hogy a charta által kezdeményezett megtisztulás révén a közgondolkodásban ne legyen szitokszó az „ingatlanközvetítő” kifejezés.