A kerti tó már régen nem a néhány négyzetméteres pocsolyát jelenti, hiszen a ma használatos technológiákkal a legkülönbözőbb méretű és tisztaságú tavacskákat is életben lehet tartani. Csak tőlünk függ, hogy barátságos kis lábáztatót, kicsiny tavat, netán több száz négyzetméteres úszó vagy fürdőtavat telepítünk kertünkbe. A mesterséges tavakkal a kerti úszómedencét is ki lehet váltani, bár az utóbbira jellemző teljes víztisztaságot a tavaktól nem lehet elvárni. Ez persze nem jelenti azt, hogy a vízminőség ne lenne megfelelő, mindössze azt, hogy a medencék vizének teljes átláthatóságával szemben a természetes tavak vizének csupán a fölső 40–60 centimétere áttetsző – magyarázta Kiss Károly, az Aquakert ügyvezetője, aki szerint teljes átlátszóság szűrőrendszer alkalmazása nélkül nem is érhető el, hiszen a tavakban halak és növények is élnek.

Méretre szabva

Tavirózsák: védenek a felmelegedéstől © Andersen Dávid

A medence jellegét alapvetően a méret határozza meg: vannak kisebb kerti dísztavak, kisebb-nagyobb halastavak, úszó és fürdőtavak, valamint díszítőelemekkel ellátott tűzvíz-tárolók. A legkisebb, 100–150 literes, PVC-ből készült tóalapokat már 10 ezer forinttól kezdődően beszerezhetjük, bár a gépészetet, a növényeket és a halakat is számolva legalább 80–100 ezer forintot kell költenünk erre a változatra is. Az úszótavakra már jóval többet, minimum egymillió forintot kell szánnunk, bár az árat nagyban befolyásolják a terepviszonyok és a fölhasznált anyagok: vehetünk például újrahasznosított műanyagból készült fóliát pár száz forintos négyzetméteráron, és használhatunk 2500–3000 forintos fóliacsodát is.

Az ár persze függ a minőségtől és a küllemtől is – vannak roppant dekoratív terrakotta, homokszínű, vagy éppen égkék fóliák is – sorolja Varga György, a Velence-Tóépítő Kft. ügyvezetője. Az átlagos, jó minőségű fóliák ára mindenesetre 1000–1300 forint körül alakul, és 20 éves garancia is tartozik hozzájuk. A fólia persze nem minden, mivel a leendő tulajdonosnak a vízforgatókkal és szűrőkkel, valamint a látványelemekkel is számolnia kell. A talaj szerkezete is sokat számít, ha ugyanis köves, sziklás a talaj, lényegesen drágább a földmunka. A teljes vízfelületre vonatkozó négyzetméterár éppen ezért mindig egyedi, bár a tavak többsége 2–2,5 millió forintból kijön – és így 60–70 százalékkal olcsóbb a hagyományos úszómedencéknél.

A tavak karbantartási költsége is jóval alacsonyabb: vegyszereket szinte egyáltalán nem kell használni hozzájuk, nem kell folyamatosan pH-t és klórszintet mérni, és általában elegendő a tavaszi nyitó, és az őszi záró karbantartás. Ez éves szinten 30–50 ezer forintot jelent. A tavak energiaigénye is jóval alulmúlja a medencékét: mivel nem igényelnek intenzív szűrést, az áramfogyasztásuk mindössze 20–30 százaléka az uszodákénak. A fenntartási költségek viszont érdekes módon nem egyenesen arányosak a mérettel: a kisebb tavak jobban igénylik a vízforgatást, és a biológiai egyensúlyuk is kényesebb – magyarázta Varga György.

A költségek nem arányosak a mérettel © ingatlanmenedszer.hu

Nagyobb vizeknél előfordulhat az is, hogy semmilyen mesterséges beavatkozásra nincs szükség. A növényállományt viszont ott is kordában kell tartani: a tavak 3–4 évente telnek meg a zöldekkel, ekkor szét lehet őket ültetni, és akár csereberélni is lehet mutatósabb darabokat. A növények egyébként önmagukban nem drágák: 100–200 forintos darabárért már vehetünk ilyesmit, 5–6 ezer forintért pedig a legdrágább tavirózsákat is beszerezhetjük.

Kellemeset a hasznossal

A tóban lévő növényzet nem csak esztétikai célokat szolgál: a vízfelszínen úszó tavirózsák a túlmelegedéstől is védenek, hiszen árnyékolják a felszínt. A magas hőmérséklet ellen nem is igazán van más védelem, bár léteznek speciális árnyékolók is. Éppen ezért a legjobb megfelelő mederkialakítással megelőzni a bajt – ha ugyanis a tó ténylegesen túlmelegszik, már csak az egyharmados vízcsere jelent megoldást – hangsúlyozza Kiss Károly, aki a buzgárok és csobogók kettős funkciójára is fölhívja a figyelmet: ezek egyrészt díszítik a tavat, másrészt pedig javítják az öntisztító képességet, növelik a víz oxigén-tartalmát. Egy valamire azonban ügyelni kell: mivel ezek a szerkezetek emelik a vízhőmérsékletet, célszerű őket külön szivattyúról működtetni. Ez ugyan drágább megoldás, mint a meglévő szivattyúra helyezett pár ezer forintos fúvóka, viszont így külön ki lehet kapcsolni őket, ha ez a nyári melegben szükséges. A buzgárokon kívül speciális, víz alatti megvilágítással is elláthatjuk a tavat: ekkor 12 voltos szigetelt világítótestek kerülnek a vízszint alá, és sötétedéskor gyönyörűen megvilágítják a medret. A lámpák darabja minőségtől és gyártótól függően 4–20 ezer forintba kerül, és akár távvezérléssel is működtethető.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség