A környezetvédelmi bírság önmagában csupán elvont fogalomként létezik: a gyakorlatban, mindig a környezetvédelem egy konkrét területét érintõ hatósági eljárás során alkalmazott szankcióról beszélhetünk. Ide tartozik a levegõtisztaság-védelem, a zaj- és rezgésvédelem, a hulladékgazdálkodás, a felszíni és felszín alatti vizek tisztaságának védelme, a környezet-egészségügy, valamint a természetvédelem – tudtuk meg Kovács Józseftõl, Érd Megyei Jogú Város környezetvédelmi elõadójától.

Egyszerû lakóingatlan tulajdonosaként ezek közül csak a zaj- és rezgésvédelemmel, valamint a hulladékgazdálkodás témakörével kell foglalkoznunk, és persze a parlagfûvel is – a többi vétséget jellemzõen csak üzemek, vállalkozások követik el. Minden egyes mulasztásra külön bírság vonatkozik: van például zajbírság, hulladékgazdálkodási és növényvédelmi bírság. Ha a büntetés kiszabása eljárási bírság, a hanyag tulajdonosok 5–500 ezer forintig terjedõ bírságra számíthatnak. Ha az érintett ingatlan tulajdonosa jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, a bírság összege is magasabb lehet. Ilyenkor a befizetendõ összeg nagysága akár 1 millió forint is lehet. A gyomok megtûrését ennél is magasabb bírsággal sújthatják: a büntetési tétel nagysága 20 ezer forinttól 2 millió forintig terjedhet.

Érden például leggyakrabban a gyommentesítés és a hulladékkezelés elmulasztása miatt indulnak eljárások, de az esetek túlnyomó többségében a szankció alkalmazásáig már nem jutnak el a hatóságok: az ingatlantulajdonosok a felszólításoknak rendre eleget tesznek – az érintettek egyébként a budapesti kerültekben sem várják meg a bírságolást, hanem elejét veszik a bajnak.

Létezik zajvédelmi bírság is, amelynek összegét jogszabályban rögzített képlet alapján számítják – mondja Szalai Tibor, a II. kerület jegyzõje. A fizetendõ büntetés nagyságát a határérték túllépésének mértéke, és az érintett lakószobák száma egyaránt befolyásolja – az összeg pedig akár milliós nagyságrendû is lehet. Talán éppen ez a magyarázata, hogy ilyen bírságot a kerület jogerõsen még nem szabott ki – az errõl szóló határozatot a másodfokú hatóság, fellebbezés után megsemmisítette. A zajpanasz az Erzsébetvárosban is rendszeres, leggyakrabban a vendéglátóegységek klíma- és szellõzõ berendezéseinek zajterhelésérõl, valamint a kihallatszó zenérõl érkeznek bejelentések, de az építkezések zaja is gyakran zavarja a kerületi lakosokat.

Az ingatlanon belül lévõ szemét kérdése igen érdekes: ennek eltüntetése akkor is a tulajdonos feladata, ha a hulladékot egyszerûen bedobták a kertjébe, vagy lerakták a telkén. A hatóság elvileg a hulladékot elhagyó személyt vonja felelõsségre, de ha kiléte ismeretlen, a tulajdonos köteles saját költségén eltakarítani a szemetet – tájékoztatott Horváth Gyula, Erzsébetváros Önkormányzat illetékese. Más a helyzet, ha az illegálisan lerakott hulladékot a kerítés tövében, közterületen helyezték el: ilyenkor az elszállítást az önkormányzat végzi, és a költség is a hivatalt terheli.

Az „elkövetõk” általában jóhiszemûek, és nincsenek tudatában annak, hogy a hulladékt az õ kötelességük lenne eltávolítani. Ez a magyarázata annak, hogy az érintettek hatóságok felszólításának rendre eleget is tesznek, és a hatóságok is csak akkor szabnak ki bírságot, ha a tulajdonos a figyelmeztetés ellenére sem teljesíti kötelességét. Ilyen esetekben az alapbírság legmagasabb értéke 9 ezer forint lehet, a bírság tényleges összegét pedig egy képlet segítségével számítják ki: az alapbírság forintban kifejezett összegét megszorozzák a hulladék tömegével, valamint egy úgynevezett veszélyességi szorzószámmal. Ennek nagysága 1; 1,5; 2,5 és 10 lehet, attól függõen milyen jellegû hulladékról van szó. Létezik még súlyosbító szorzó is, ezért a büntetés nagysága minden esetben különbözõ.