Műértő Műértő 2016. október. 07. 09:22

Megjelent a Műértő októberi lapszáma

Festészet után festészet – Painting 2.0 kiállítás Bécsben / Szellemjárás a múzeumban – a 3D másolat technikai forradalma / Adósság, territórium, utópia – a tőkéről, Berlinben / Elnökválasztás előtt – Obama, Clinton, Trump és a művészet / Vaginálisan kispárna – ef Zámbó István Szentendrén / Egy talpalatnyi más – nacionalizmus-kiállítás a Knoll Galériában / Kapuzárási pánik – Bringológia az Iparművészeti Múzeumban

Műértő címlap, 2016. október

Festészet után festészet – Painting 2.0 Bécsben (Fehér Dávid)

Szellemjárás a múzeumban – a 3D másolat technikai forradalma (Gálosi Adrienne)

Adósság, territórium, utópia – a tőkéről, Berlinben (Sárai Vanda)

Kincs, ami nincs – el nem készült művek (Nagy Gergely)

Hogyan éljünk együtt? – portré Nicolaus Schafhausenről, a Kunsthalle Wien igazgatójáról (Kókai Károly)

MoMA-veteránnal az élen – új múzeum Lisszabonban (Kozák Zsuzska)

Elnökválasztás előtt – Obama, Clinton, Trump és a művészet (Emőd Péter)

Vaginálisan kispárna – ef Zámbó István Szentendrén (Dékei Kriszta)

Egy talpalatnyi más – nacionalizmus-kiállítás a Knoll Galériában (Süvecz Emese)

Közép- és délkelet-európai fókusz – a bécsi kortárs vásár (Magyar Fanni)

Kapuzárási pánik – Bringológia az Iparművészeti Múzeumban (Tóta József)

Állami, magán, Párizs, Budapest – beszélgetés Baranyai Judittal (Perczel Júlia)

A visszautasított ajánlat – vita a kortárs műkereskedelemről (Gyárfás Péter)

Tárlatvezető: Paksi Endre Lehel

Kiállításokról:

Kortárs időtapasztalat Szentendrén, Tornyai János Gyulán, Hunok Párizsból a MissionArtban, Gellér B. István Pécsen, Tibor Zsolt a VILTIN-ben, Miksa Bálint a Mácsai Galériában (Nevelő Judit, Ibos Éva, Sinkó István, Aknai Tamás, Süvecz Emese, Magyar Fanni, Szentandrási-Sós Zsuzsanna), Yan Pei-Ming Bécsben és Anti:Modern Salzburgban (Wagner István)

 

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.