Sokat buktak azok az exportőrök, akik a tavaly májusban beindult forinterősödéstől – amikor a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama az évekig megszokott 250–260-as sávból kilépve július közepéig 228 forintig kúszott fel – bepánikolva megpróbálták bebiztosítani magukat a forint további szárnyalása ellen. Ezért olyan határidős ügyleteket kötöttek a bankokkal, hogy a következő 1-2 évben keletkező deviza-árbevételüket 250 forint/euró körüli árfolyamon adják el nekik. Így ennyit kapnak most is, noha a devizapiacon február közepe óta jóval drágábban – múlt pénteken például 295 forint körül – értékesíthették volna az uniós pénz egységét.

A külföldi forgalma után befolyó pénzek 80 százalékának átváltási árfolyamát előre rögzítő Rába például 2008-ban közel 6 milliárd forint veszteséget volt kénytelen emiatt elkönyvelni. Ezzel szemben a Richter csak a tavalyi év vége felé, 280 környékére gyengült forintnál kezdett el fedezni, és azt sem nagy volumenben, így árfolyamvesztesége is kisebb.

„Nagyobb gond, hogy a válsággal együtt járó keresletcsökkenés miatt sok fedező cég exportteljesítménye is romlott” – véli Országh Mihály, a K&H Bank treasuryvezetője. Így ugyanis a fedezeti ügyletek mögé kalkulált euró-árbevételből nem érkezik annyi, amennyi elegendő lenne a bankokkal kötött ügyletek lezárásához. „Ilyenkor sok bank kénytelen pluszbiztosítékot kérni ügyfeleitől, ami a jelenlegi finanszírozási feltételek között szinte teljesíthetetlen terhet jelenthet a vállalatoknak” – ismerte el Földi Balázs, a Commerzbank treasuryigazgatója.