Öregedő Békés: női kiváltság az egyetem?
Békés számít a legelöregedettebb megyének a vidéki Magyarországon. A viharsarokbéli átlagember még az eleve meglehetősen koros (40,6 éves) „átlagmagyarnál” is idősebb két esztendővel. A fokozatosan elaggó megyében jön világra itthon relatíve a legkevesebb csecsemő (ezer helybelire 8 újszülött jut, Pest megyében például 11), miközben ott kerül sor a legtöbb temetésre a helybeliek lélekszámához képest.
A térségből egyre erőteljesebb az elvándorlás, 2007-ben némi túlzással egy egész „falu” (2428 fő) költözött például át a 377 ezer lakosú megyéből Budapestre. A vándorbotot fogó személyek aránya csak Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében volt magasabb (onnan 10, illetve 8 helybeli ment el ezer személy közül egy év alatt), mint Békésben (7 fő). A fizetések mindeközben a depressziós békési térségben voltak a legalacsonyabbak tavalyelőtt az egész országban. Az alkalmazottak durván 20 százalékkal kevesebbet vittek haza ott az országos átlagnál – nettó 90,6 ezer forintot. A békésiek vállalkozó kedvével ugyanakkor nincsen különösebb gond. A Viharsarokban bejegyzett cégek száma 10-20 százalékkal meghaladja a borsodi, a nógrádi vagy a Szolnok megyeit igaz, jócskán elmarad például a csongrádi értéktől. Az egyetemi és főiskolai tanulmányok folytatása jószerint a nők kiváltsága Békésben, a felsőfokú oktatásban részt vettek között mindössze 28 százalék volt 2007-ben férfi. Az egy főre jutó GDP értékét alapul véve Békés 2007-ben a 17. helyen állt a megyék között 1,359 millió forintos bruttó hazai termékkel.