HVG

Látványosan javultak az életkilátások az ezredforduló óta a legnagyobb hazai vidéki városban: 2000-ben egy debreceni újszülöttre átlagosan még éppen hogy csak 70 éves életút várt, 2006-ban viszont már 75,1 esztendőt jósolt nekik a Központi Statisztikai Hivatal. Miközben tehát országosan évente durván négy hónappal emelkedik 1993 óta a legkisebbek prognosztizált életkora, Hajdú-Bihar központjában az ezredforduló óta esztendőnként átlagosan 10 hónappal. Székesfehérvárott ugyanez a mutató gyakorlatilag évek óta stagnál, az ottani csecsemőknek már 2000-ben, majd 2006-ban is 75-75 évet "ígért" a hivatal. A vidéki Magyarország korábbi legnagyobb városában, Miskolcon hat esztendő alatt 1,6 évvel javultak az életkilátások. Debrecennel összevetve ez azt jelenti, hogy 2000-ben a miskolci csecsemők még 0,7 évvel hosszabb pályafutásra számíthattak, mint a debreceniek, azóta viszont fordult a kocka, s a Hajdúság fővárosában ma már csaknem három évvel többre "vannak hitelesítve" a csecsemők, mint miskolci évfolyamtársaik. Főként a debreceni mutatók hirtelen javulása folytán a várható életkilátások Nyugat- és Kelet-Magyarország nagyvárosai között ma már jóval kisebb különbséget (a szélső értékek a korábbi 7-8 százalék helyett csak 4-5 százalékos eltérést) mutatnak, mint 2000-ben. Ami a 168 magyarországi kistérség halálozási mutatóit illeti, e tekintetben 2004 és 2006 között Balatonfüred és Szentendre körzetében voltak a legkevésbé rosszak az adatok - arrafelé 19, illetve 17 százalékponttal regisztráltak az országos átlagnál alacsonyabb halálozási gyakoriságot a statisztikusok. A legkritikusabb helyzetű "járásnak" a Cigánd központú bodrogközi kistérség számít, ahol a halálozási kvóta 31 százalékkal haladta meg az országos átlagot.

HVG