HVG

Nem egészen egy évtized alatt félezer fővel emelkedett a gyermeket örökbe fogadni kívánó személyek száma Magyarországon: a 2369, gyerekre vágyó felnőtthöz képest azonban 2005-ben végül is csak 773 engedélyezett örökbefogadásra került sor - derül ki a Szociális és Munkaügyi Minisztérium legutolsó adataiból. A hatóságok által jóváhagyott adoptálások száma a rendszerváltás óta mintegy 20 százalékkal esett vissza - a csökkenés üteme nagyjából megegyezik az élve született csecsemők számának 1990 és 2005 közötti fogyatkozásával. Miközben azonban a gyerekre vágyók sora mind hosszabb, sőt évről évre emelkedik az újonnan örökbe fogadhatónak nyilvánított kiskorúak száma is, a tényleges adoptálások mennyisége egyre kisebb. Az ellentétes tendenciákat többek közt az magyarázza, hogy a "szülők" minél hamarabb (lehetőleg még az iskoláskor előtt) szeretnék örökbe fogadni a gyermekeket, a hatóságok által adoptálni engedett kicsik között viszont sok a 6 évesnél már idősebb kiskorú. Összességében mintegy 1500- 2000 gyerek - többségében romák, betegek, műtétre várók és fogyatékkal élők - évek óta hiába vár örökbe fogadó szülőre. Az évi 700-800 adoptálásnak ugyanakkor mintegy negyede házastársi örökbefogadás, amikor is az édesszülő új partnere veszi nevére a gyereket. Területi egységenként a legtöbb örökbefogadást Budapesten (150), továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén (64), Pest (62), Szabolcs-Szatmár-Bereg (46), Hajdú-Bihar (45) és Tolna megyében (40) engedélyezték 2005-ben, míg a legkevesebb adoptálásra Vas (15), Békés (16), Veszprém (17) és Csongrád (19) megyében került sor. Az örökbefogadottak évi 10-15 százalékát külföldiek fogadják be családjukba.

HVG