HVG

Görögországban és Magyarországon tudják a legkevesebben használni a számítógépet az Európai Unióban (EU). Itthon a lakosság 57 százaléka elemi szinten sem ismeri a komputereket - derül ki az EU statisztikai hivatalának egy múlt heti jelentéséből. A hazainál csak a görög mutató alacsonyabb, ott 65 százalék a számítástechnikai analfabéták aránya. Nem sokkal jobb a helyzet Olaszországban (56), Portugáliában és Cipruson (54-54), illetve Litvániában (53) sem. A digitális írástudatlanság mértéke Dániában és Svédországban a legkisebb (10, illetve 11 százalék), s viszonylag kedvező a kép Luxemburgban (20), Németországban (21) és Nagy-Britanniában (25). (Az Eurostat azokat minősítette teljesen képzetlennek, akik például az "egérrel" nem tudnak programokat elindítani.) Az informatikai ágazat 2002-2006 közötti magas szintű itthoni képviselete, az önálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium működése ellenére Magyarország több kelet-európai államhoz képest is jelentős lemaradásban van: Szlovákiában például feleakkora (29 százalék) a számítástechnikai ismeretekkel "meg nem fertőzöttek" aránya, mint idehaza. Az erőteljes sikerpropagandával párosuló Sulinet program hatásfokára jellemző, hogy a 16- 24 éves korosztály esetében az egész unióban (pontosabban az adatokat szolgáltató 17 EU-tagállam között) itthon a legmagasabb a digitális analfabéták számaránya: a fiatalok 34 százaléka tanácstalan a komputerek előtt. Ez az arány Lengyelországban 6, Szlovákiában 3 százalék volt 2005-ben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon minden hetedik személynek volt 2004-ben számítógépe, az internetet a lakosság 27 százaléka használta.