HVG

A tavaly világra jött 95 ezer újszülöttnek több mint az egyharmada házasságon kívül született Magyarországon. A HVG információi szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokon belül közzéteszi, hogy 2004-ben 32 391 olyan csecsemő látta meg a napvilágot, akiknek szülei anyakönyvvezető előtt nem formalizálták kapcsolatukat. Az utóbbi évtizedekben látványosan növekedett a házasságon kívül született gyermekek aránya, egy nemzedékkel ezelőtt - 1975-ben - az összes újszülöttnek még csak 5,7, jelenleg viszont már a 34 százaléka származott szabad párkapcsolatból. A változások nem a rendszerváltás után kezdődtek - az állam által nem regisztrált együttélésekből született gyerekek száma már 1970 és 1990 között is

HVG

megduplázódott -, de az utóbbi másfél évtizedben ez a folyamat felgyorsult. A növekedés minden jel szerint az élettársi kapcsolat gyors terjedésével és a szingliként gyermeket vállaló, egyedülálló anyák számának növekedésével függ össze. A házasságon kívüli gyerekvállalás szokása egyes kutatók szerint "alulról szivárogva" terjed a társadalomban, elsősorban a nem vallásos, illetve a nagyon fiatal, továbbá a 30 év feletti népesség körében. A legtöbb ilyen gyermek Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében születik, a legkevesebb Győr-Moson-Sopron, Vas megyében és Budapesten. Az állam által nem regisztrált kapcsolatból származó újszülöttek aránya egyébként Európa minden államában növekszik, ám eltérő ütemben. A katolikus országokban többnyire alacsonyabb, a protestáns államok egy részében magasabb az ilyen gyerekek aránya. Svédországban és Norvégiában például 56, illetve 50 százalék volt 2003-ban az anyakönyv-vezetői "áldás" nélkül együtt élő párok kapcsolatából származó gyerekek aránya, ugyanakkor Lengyelországban 16, Olaszországban 14, Horvátországban 10, míg az ortodox Görögországban csupán 4 százalék.