„Mindent rohamszerűen csinálnak” – e szavakkal jellemezte Finszter Géza kriminológus a HVG-nek az utóbbi hetek rendőrséget érintő változásait. És hogy kit takarhat a többes szám, az könnyen kiolvasható a nyilatkozónak Korinek László kriminológussal közösen, a múlt szombaton a Népszabadságban publikált cikkéből, amelyben a szerzők egészen odáig mennek, hogy „nem a rendőrnek kell megtiltani a politikai tevékenységet, ahogy ezt az alkotmány teszi, hanem a politikát kell korlátozni a rendészet feletti hatalmában”.

Az indulatos kirohanás időzítése aligha véletlen. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Draskovics Tibor igazságügy-miniszter a múlt héten ugyanis a brutális és valószínűsíthetően etnikai indíttatású gyilkosságokra válaszul jogi szigort, továbbá 14 milliárd forint célzott plusztámogatást ígért 1800 új rendőr munkába állításáért cserébe. Pedig rendőr – legalábbis elvben – van elég: Finszter szerint százezer lakosra 420 jut, amivel az európai államok közötti összehasonlításban Magyarország az ötödik.

Kevésbé kritikus Zsinka András tábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) humánigazgatási szolgálatának vezetője, aki szerint nem a rendőrség eredményessége, hanem az emberek biztonságérzete romlott. Adatai szerint ma 22 ezer egyenruhás vesz részt az utcai közrendvédelemben. A tábornok szavaiból az is kiderül, hogy az általában létszámgondokkal küzdő testületnek a legkülönbözőbb trükkökkel kell növelnie, illetve fenntartania ezt a rendőrlétszámot. Ilyen megoldás például nemcsak a rendészeti szakközépiskolák diáklétszámának 750 főről 1000-re bővítése, hanem az is, hogy az idei végzősöknél június végéről május közepére előrehozzák a tanévzárást, hogy mielőbb munkába állhassanak. Ugyancsak a friss rendőrök gyors bevethetőségét szolgálja, hogy a miskolci szakközépiskolában bevezették a fegyveres biztonságiőr-képzést. Ide akár a 8 általánost végzettek is bejuthatnak, akiknek először át kell esniük a 4 hónapos rendőri alapképzésen, majd házon belül elindulhatnak a szakmai ranglétrán, miközben például objektumőrként már folyamatosan hadra foghatók. A szervezet amúgy is toboroz, ahol tud: toborzóirodában, a honvédségtől frissen leszerelt szerződéses katonák, fegyőrök között. A romaprogram részeként rendőrségi ösztöndíjat is kaphat évi egy-másfél tucat középiskolás, feltéve, hogy jövőjüket egyenruhában képzelik el. A négy hónapos alap-, majd egyéves szakirányú képzés után friss diplomások is lehetnek rendőrök; ők, a tervek szerint kétszázan tiszthelyettesi-zászlósi rendfokozattal és bruttó 180-200 ezer forint körüli kezdő bérrel a bűnügyi-nyomozói területen kapnának feladatot. Az persze fölöttébb kérdéses, hogy az új belépők meddig maradnak a testületben, főként hogy a tavalyi, friss nyugdíjas rendőrök visszacsábítására szolgáló akció finoman szólva sem váltotta be a reményeket. A rendészeti tárca a hírek szerint most azzal kísérletezik, hogy a 25 éves szolgálati időt elért (vagyis nyugdíjazott) rendőröket egyszeri nagyobb béremeléssel próbálja megtartani.

Néha azonban a létszámbőség teszi próbára a rendőri vezetők humánpolitikai kreativitását. A múlt hónapban Szombathelyen és Győrött jött létre készenléti – vagyis tüntetéseknél, zavargásoknál bevethető úgynevezett csapaterős – rendőri egység, a hivatalos magyarázatokon túl egyebek mellett azért, hogy az ottani, a határőrség beolvasztása után megmaradt emberfelesleget felszívja. A szervezeti integrációja idején az ORFK vezetése ugyanis abban egyezett meg a szakszervezetekkel, hogy 2 évig tovább foglalkoztat mindenkit, létezik viszont egy másik szabály, miszerint a rendőr lakó- és szolgálati helye legfeljebb 50 kilométerre lehet egymástól. Bár a kétéves moratórium az idén lejár, a patthelyzet feloldásához kapóra jött a mostani átszervezés.

A már idézett szerzőpáros által nemes egyszerűséggel ámokfutásnak nevezett ötletszerűségeknek átfogó rendészeti stratégia vethetne véget. Feltéve, ha lenne. Pedig az ORFK által létrehozott testület, a Rendőrség Tudományos, Technológiai és Innovációs Tanácsa kifejezetten e munkára jött létre. „A stratégia elkészült, átadtuk a megbízónak” – állítja Kacziba Antal nyugalmazott altábornagy, a tanács elnöke, aki, mint mondja, optimista a dokumentum jövőjét illetően, bár nincs tudomása arról, hol tart a stratégia elfogadása. Egyelőre viszont szárnyalnak az ötletek. Újabban például a körzeti megbízotti rendszer fejlesztése van napirenden, vagyis az, hogy a leghátrányosabb kistérségekben helyi, saját rendőr működjön. Igaz, sokan már ma figyelmeztetnek: ha nem helybeli, hanem csak ott dolgozó a megbízott, aligha lesz hatékony a hálózat. Ahogy az egykori rendőrőrsprogram sem volt az; nemrég például Budapesten bezártak drágán létrehozott és fenntartott, de kihasználatlan két őrsöt. Nagyjából ugyanilyen karriert látszik befutni az a néhány évvel ezelőtti döntés, amely a rendőrségi szakértőket az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fennhatósága alá rendelte, megtizedelve ezzel a rendőrségi orvosok, technikusok számát. A tatárszentgyörgyi eset mindenesetre rávilágított: alighanem elejét lehetett volna venni az orvosok, tűzoltók és rendőrök egymásra mutogatásának, továbbá annak, hogy rendőröket kelljen fegyelmi eljárásnak alávetni a szakszerűtlen helyszíni szemle miatt, ha saját rendőri szakértői apparátus lett volna jelen a helyszínen.

TÖMÖRY ÁKOS