2008. augusztus. 27. 00:00 Utolsó frissítés: 2008. augusztus. 27. 17:33 Társadalom

Mundérok, becsületek

Bíróságokon keres elégtételt a bírósági szervezet működési anomáliáit bemutató cikkért egy, a HVG szerkesztőségét beperlő törvényszéki elnök.

Kérem a nyilvánosság kizárását! - ez volt az első (egyébként elutasított) felperesi indítvány abban a perben, amit a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a HVG ellen kezdeményezett, miután megírtuk: eltűnt akták, pénzügyi szabálytalanságok s az eljárások közben százával elévült bűncselekmények jellemezték éveken át egyes bíróságok működését az észak-dunántúli megyében (HVG, 2008. január 12.). Fordított ítélet című cikkünk Fleck Zoltán jogszociológus kéziratos tanulmányát ismertetve elsőként adott hírt például arról, hogy Tatabánya körzetében öt év alatt nyolcszáz ügyben összesen 1470 személy esetében évültek el a terheltek számlájára rótt bűncselekmények a Legfőbb Ügyészség 2002-es adatai szerint.

A 11 bekezdésből álló HVG-közleményt összesen 13 helyen kívánta Kántor András Richárdné megyei bírósági elnök helyreigazíttatni a Fővárosi Bíróság (FB), majd a Fővárosi Ítélőtábla (FI) előtt. A tatabányai igazságügyi vezető szerint - akinek 2007-es parlamenti kitüntetését cikkünk meglepőnek találta - a HVG valótlanul állította például azt, hogy az igazságügyi tárcánál néhány éve az ő leváltása s egy országos igazságszolgáltatási tanácsi (OIT) biztos kirendelésének a lehetősége is felvetődött. A nemrég lezárult sajtóperben dokumentummásolattal és tanúvallomással alátámasztott tény korrigálását azonban az FB, majd az FI is elutasította. Januári cikkünk beszámolt arról is, hogy 2005 elején Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb a két éven túli büntetőügyek aránya Magyarországon.

A megyei bíróság elnöke egyszerre több fórumon is elégtételt óhajtott venni a cikkben szereplő megállapításokért. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának kari tanácsa "a tudományos kutatás szabadságára tekintettel" azonban külön határozatban adott hangot megütközésének amiatt, hogy "egy hazai állami intézmény vezetője egy tudományos művel összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyésznél feljelentést tett és személyiségi jog megsértése miatt ugyancsak pert indított". A büntető-, illetve a polgári eljárás kezdeményezését Széplaki László, a megyei törvényház sajtószóvivője jelentette be a Magyar Távirati Iroda országos sajtószolgálatán keresztül.

"Fleck Zoltánnak és a cikk szerzőjének számot kell adnia arról is - állt a közleményben -, hogy a szolgálati titoknak minősülő adatokhoz miként jutottak hozzá." Széplaki gyanúja azonban, hogy ugyanis a kutatás során titoksértés történt volna, egyelőre nem bizonyosodott be. Sőt Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa - Fleck megkeresésére - írásban úgy foglalt állást, hogy amennyiben a kutató kifejezetten szolgálati titoknak minősített dokumentumot nem ismert meg, úgy a bűncselekmény gyanúja fel sem merülhet. Egy, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból (IRM) származó levélből pedig az derült ki, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából kutató ELTE-tanszékvezető rendelkezésére bocsátott minisztériumi iratok nem tartalmaztak szolgálati titkot.

Kántornénak az FB-hez benyújtott, összesen nyolcszáz szavas helyreigazítási keresete nyomán az FI jogerősen végül is egy 72 szavas szöveg közlésére kötelezte a HVG-t (ez megjelent múlt heti számunk 16. oldalán). A három pontból álló helyreigazítás kellőképpen illusztrál több olyan dilemmát, amivel a szerkesztőségek rendre szembekerülnek ma Magyarországon. Ezért döntöttünk a nyolc hónapja tartó jogvita rövid ismertetése mellett.

Egy tévedésünket - még ha részben rajtunk kívül álló okra vezethető is vissza - habozás nélkül el kell ismernünk. Kétségkívül megalapozatlanul állítottuk ugyanis azt, hogy Komárom-Esztergom megyében 32 esetben nem engedtek szabadon a börtönből olyan gyanúsítottakat, akiknek büntethetőségi határideje lejárt. Ez az információ a forrásként szolgáló tanulmány egy félreérthető mondata alapján került a cikkbe. A per során egyébként tisztázódott, hogy a kérdéses adat valójában azokra az esetekre vonatkozott, amikor kifejezetten bírói mulasztás miatt évültek el az egyes terheltek számlájára rótt bűncselekmények. Hasonló volt a helyzet a második helyreigazításnál, ahol (egy városi bírósági elnök kinevezésére vonatkozó) téves adatot közvetve egy kormányzati dokumentumból - közvetlenül pedig Fleck tanulmányából - vett át a HVG.

A jogerős ítélet által elrendelt harmadik helyreigazítás viszont azt jelzi, hogy a sajtó mozgástere bizonyos esetekben meglehetősen korlátozott egy ügy interpretálása során. Az FI döntése alapján a HVG-nek ugyanis azt a nehezen követhető meakulpázó nyilatkozatot is közzé kellett tennie, miszerint "valótlanul állítottuk, hogy az OIT-vizsgálat során a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, illetve elnöke által nyújtott valótlan adatszolgáltatással kapcsolatban felmerült, hogy bűncselekmény történt".

A valóság szerencsére nem annyira bonyolult, mint ez a mondat. Valójában az történt, hogy Solt Pál, az OIT akkori elnöke egy 2001. február 27-ei hivatalos dokumentumban megállapította: a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság "nem valóságnak megfelelő adatszolgáltatást" nyújtott a bíróság létszámával és a személyi juttatásokkal kapcsolatosan az OIT Hivatalának (ügyiratszám: 65.029/2001. OIT Hiv.). Az eset későbbi nem hivatalos minisztériumi értékelése ("ez egyébként bűncselekmény"), amit Kántorné a sajtóperben élénken sérelmezett, Fleck tanúvallomása szerint egy, az IRM birtokában lévő OIT-dokumentumon szerepel. A hamis statisztikai adatszolgáltatást egyébként a Btk. 278. paragrafusa rendeli büntetni, a kiszabható szankció egyévi szabadságvesztés is lehet.

A nem valóságos adatszolgáltatás miatt egy bírósági vezetőnek a jelek szerint azonban nem kell okvetlenül büntetőjogi felelősségre vonástól tartania. Az efféle ügyekről beszámoló írások szerzői viszont nem árt, ha már előre akár három különböző bírósági perrel is számolnak, amennyiben az érintett közszereplő történetesen nem a nyilvános fórumokon óhajtja lefolytatni a fentiekről szóló vitát. A nemrég lezárult sajtó-helyreigazítási eljárás után a Központi Nyomozó Főügyészség mindenesetre haladéktalanul elküldte - nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás, továbbá becsületsértés címén - a gyanúsítotti kihallgatásra szóló idézést a HVG cikkírójának, Babus Endrének. S Széplaki bíró személyiségi jog megsértése címén januárban még egy további pert is beígért.