Legalább három évig évente legkevesebb 220 millió forintjába kerülne, de még így is megérné a Komárom-Esztergom megyei önkormányzatnak, ha átadná a tatai Eötvös József Gimnáziumot a szeged-csanádi püspökségnek - így nyilatkozott Völlner Pál közgyűlési elnök a HVG-nek. Felháborodást kiváltó tervéről először április 24-ei, jövő csütörtöki ülésén tárgyal a közgyűlés, amely ha hozzájárulását adja a fenntartóváltáshoz, megszűnhet a csaknem 25 ezer lakosú Tata egyetlen önkormányzati gimnáziuma. A magyarázat a középfokú oktatás megszervezésére kötelezett megye súlyos anyagi helyzete.

A spórolás már tavaly elkezdődött az iskolában: hét osztályt és tíz tanári státust szüntettek meg. Nincs már felnőttképzés, csökkentették a két tannyelvű osztályok számát, és az idén már nem lehetett jelentkezni az Arany János tehetséggondozó programba. "A pedagógusoknak fizetendő végkielégítések miatt mindez megtakarítást nem eredményezett, viszont a pluszbevételeinket elvonták" - mondta a HVG-nek Katona Márta, a gimnázium igazgatója. Az idén összesen kétszáz gyerekkel kevesebbet tanítanak, mint tavaly, pedig még mindig két és félszeres a túljelentkezés az Eötvösbe.

A váltás néhány éve lehetett volna zökkenőmentes is: az Eötvös ugyanis az államosítás előtt piarista gimnázium volt. Csakhogy a rend 1998-ban nem iskolát, hanem pénzt kért, s kapott is kárpótlásként 1,1 milliárd forintot. Az iskola épülete ekkor lett a tatai önkormányzaté. A gimnázium fenntartója viszont már 1996 óta a megyei önkormányzat, miután a város a Bokros-csomag megszorításai miatt lemondott a jó hírű iskoláról.

"Tavaly 1,1 milliárd forintos működési hiánnyal zártunk, ez évre 216 millió forintos mínuszt terveztünk, ebben a helyzetben a tavalyi 200 millió helyett az idén már csak 73 millió forint jut az Eötvösre" - magyarázta Völlner, hozzátéve, egyházi fenntartásúként biztosabb anyagi helyzetbe kerülhetne a gimnázium. A felekezeti iskolák fenntartói ugyanis több állami pénzt kapnak a központi költségvetésből, mint az önkormányzatiak. Az állami normatíván felül a kiegészítő normatívát is az állam utalja nekik, éppen annyit, amit az előző évben az önkormányzatok átlagosan a tanulóikra elköltöttek.

Csakhogy a közoktatási törvény tavalyi módosítása az állam helyett legkevesebb három évig az érintett önkormányzatok kötelezettségévé tette, hogy a kiegészítő normatívát - az idén tanulónként 217 ezer forintot - az egyházi iskoláknak kifizessék. Igaz, a megyei elnöknek erre is van mentőötlete. Álláspontja szerint az alaptörvénybe ütközik, hogy az állam egy nemzetközi szerződésből (a vatikáni megállapodásból) fakadó kötelezettségét az önkormányzatokra hárítja, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, s keresik a jogi megoldást arra, hogy a pénzt addig se kelljen kifizetni. A világnézetileg semleges oktatást féltők aggodalmaira pedig úgy reagált: a megyében az Eötvös mellett több középiskola is működik (Tatán is van még két alapítványi gimnázium és egy megyei fenntartású szakközépiskola).

Önkormányzati iskolák egyházi fenntartásba adása nem tömeges jelenség: a 2001-es tanév óta a tavalyiig 27-tel nőtt az egyházi általános iskolák és 11-gyel a gimnáziumok száma. Ennek egyik oka lehet, hogy kifutott az egyháziingatlan-rendezés, a történelmi egyházak pedig elsősorban ennek a keretén belül jutottak iskolához. Legutóbb 2007-ben a Pest megyei Gombán került így a helyi református egyházközösség tulajdonába az általuk korábban 250 évig működtetett általános iskola. Jövő szeptemberben pedig Karcagon kezd működni a régi-új Nagykun Református Gimnázium.

A történelmi egyházak visszatérő panasza, hogy az utólag és az előző évi átlagos önkormányzati hozzájárulás szerint fizetett kiegészítő normatíva ellenére is alulfinanszírozott az egyházi oktatás, emiatt nem tülekednek azért, hogy csődhelyzetben lévő iskolákat vegyenek át. Igaz, akad példa ennek ellenkezőjére is: például a nógrádsipeki általános iskola, amelyet a katolikus egyház vett át, csakúgy, mint Hódmezővásárhelyen a Tornyai János Általános Iskolát és a Dömötör Géza Óvodát.

Ami ráfizetés a nagyoknak, lehet missziós szociális küldetés a kicsiknek. Legalábbis ezzel indokolta Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke a hvg.hu-nak, miért vettek át több, a helyi önkormányzatok számára "fenntarthatatlan" borsodi és szabolcsi falusi általános iskolát.

PÁLMAI ERIKA