Egy akadály elhárult a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára esélyesnek tartott volt strasbourgi bíró, Baka András jelölése elől. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) kedden nem emelt kifogást az ellen, hogy a bírói kar tagjává nevezze ki az államfő várhatóan már a közeli napokban az Állam- és Jogtudományi Intézet korábbi kutatóját. A bírói státus 1997 óta előfeltétele annak, hogy valaki vezetői megbízatást nyerjen el a harmadik hatalmi ágon belül. A köztársasági elnök, mint azt korábban megírtuk (HVG, 2008. február 29.), az Európai Emberi Jogi Bíróság 1991-2007 közötti magyar tagját szemelte ki több forrásunk szerint Lomnici Zoltán főbíró utódjának; az államfő majdani hivatalos jelöltjéről az Országgyűlésnek kell majd (legalább kétharmados többséggel) döntenie.

A bejegyzett ügyvédnek számító Baka a Fővárosi Ítélőtábla (FÍ) néhány hete meghirdetett úgynevezett elnöki bírói állását pályázta meg. Az elnöki bírókat a kollégiumvezetők tehermentesítésére szokás újabban a nagyobb törvényházakban alkalmazni, ők többnyire nem ítélkeznek, hanem a bírósági elemzőmunkában vesznek részt. Baka eddig könnyen vette az akadályokat: bíróvá választását az FÍ bírói tanácsa az elmúlt napokban egyhangúan támogatta, a polgári kollégium összesen 59 tagjából pedig 44 igen szavazatot kapott (a voksoláson 49-en vettek részt). Ezt követően került a "felvételi folyamodvány" a jelenlegi főbíró, Lomnici vezette OIT elé. A 15 fős testületnek a döntés előtt nyilván mérlegelnie kellett azt a törvényi előírást, miszerint a bírói kinevezés egyik előfeltétele a már korábban letett jogi szakvizsga - ezzel az elméleti jogász Baka információink szerint nem rendelkezik. Egy korábbi jogszabály, az 5/1991-es IM-rendelet 16. paragrafusa ugyanakkor azt is kimondja, hogy "az állam- és jogtudomány kandidátusa tudományos fokozat a (...) jogi szakvizsgával egyenértékű". Az OIT feltehetően ez utóbbi fordulat alapján hozott az egykori MDF-es képviselő számára pozitív döntést. Lomnici elnöki megbízatása júniusban jár le.